A legtöbb kozmetikum, parfüm, dezodor olyan fényérzékenyítő anyagot tartalmaz, amely foltos pigmentképződéshez vezethet.
Sokan panaszkodnak, hogy már az első tavaszi napsugarak feltűnése után nem tudnak a napra menni védőkrémek használata nélkül. Ha nem használnak krémet, a bőr fokozott fényérzékenysége miatt kiütések jelennek meg a bőrön, sokan viszont éppen a napozókrémekre allergiásak.
A felsorolt, hajlamosító tényezőkön túl, az UV-B sugárzás mellett az UV-A sugárzásnak is nagy szerepe lehet. Bizonyos gyógyszerek (fogamzásgátlók, hormonok, antibiotikumok) és a napsugárzás együttes hatása ugyancsak fokozhatja a bőr fényérzékenységét. A napallergiáról (urticaria e solare) akkor beszélünk, ha a kiütéses tünet nem csak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is jelentkezik. Ez a jelenség sokkal ritkább, mint az egyéb fénykiütések, amelyek csak a közvetlenül fénynek kitett helyeken jelentkeznek. A köznyelvben mégis ezekre használják gyakrabban a napallergia kifejezést.
Milyen tünetek lehetnek?
A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek: a már fentebb említett csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül apró, tűszúrásnyi kiütések jelennek meg leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén, az egész testen. Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, melyet égő érzés, esetleg fájdalomérzés is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak.
Sajnos visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.
hirdetés
Mit tehetünk megelőzésként?
A megelőzés valójában elég nehéz, mivel a kialakulás háttere még nem tisztázott, azonban érdemes betartani az alapvető napozási szabályokat. Kerülni kell a déli forróságot, de érdemesebb délelőtt 10-től délután 4-ig árnyékba vonulni, mivel ebben az időintervallumban igen nagy a napsugárzás ereje. Mindig használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. Előfordulhat azonban, hogy épp a naptej tartalmaz olyan anyagot, ami a fény hatására bőrkiütést okoz, ezt mielőbb tisztázni kell, milyen anyagokra vagyunk érzékenyek. A naptejek fényvédő faktor száma azt mutatja meg, hogy mennyivel hosszabb ideig szabad a napon tartózkodni. Érdemes így minél magasabb számút választani.
A gyermekeknek, az érzékeny bőrűeknek, napallergiásoknak érdemes 30 faktoros krémet használni, mivel megfelelő fényvédelemmel csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A gyógyszerszedés esetén fontos tájékozódni arról, hogy az adott készítmény tartalmaz-e fényérzékenyítő anyagot, amely mellett tilos a napozás.
Napozás előtt ne használjunk kozmetikumokat, parfümöt közvetlenül a bőrre. Egyes fűszernövények - mint például az ánizs, a kömény és a medvetalp - tartalmazhatnak fényérzékenyítő anyagot, így érdemes ezeknek a fogyasztását kerülni.
Emellett segíthet, ha minél kevesebb testrészünket éri a napfény, vagyis ha tehetjük, ajánlott nadrágot és hosszú ujjú blúzt viselni. Manapság már lehetőség van beszerezni UV-szűrő anyagból készült fürdőruhát is. Egyes esetekben segíthet, ha szoláriumozással szoktatjuk bőrünket a napsütéshez. Érdemes a tünetek jelentkezése esetén a bőrünket langyos vízzel megtisztítani a naptejtől, majd hűsítő és gyulladást csökkentő krémmel az adott területet bekenni. A viszketés ellen antihisztamintartalmú kenőcsöt használjunk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a napallergia tünetei hűsítő, gyulladáscsökkentő készítmények hatására sem csökkennek, szükség lehet az allergia szintjétől függően bizonyos kezelésekre is. Komolyan kell venni a problémát, hiszen egyes esetekben súlyosabb tünetekkel is járhat. Hatékonyabb terápia érdekében bőrgyógyászhoz kell fordulni. Kezelésként antihisztamintartalmú gyógyszer rendszeres szedése ajánlott.
minap.hu
