Azt kérte Julika, alapítványunk vezetője, hogy írjak egy cikket a rendezvényről.
Én egész nap rohangáltam, próbáltam tartani a kapcsolatot a fellépőkkel, én konferáltam, stb. Ezért nem tudom megítélni külső szemlélőként, hogyan sikerült.
De ismerősök, fellépők mondták, hogy nagyon jó volt a programválasztás.
A rendezvény célja –többek között az is- volt, hogy jobban megismerjék a Miskolci Otthon Segítünk Alapítvány tevékenységét szülők, nagyszülők, gyerekek. Azt, hogy családoknak segítünk otthonukban, pótmamai, pótnagymamai szerepet töltenek be önkénteseink, mindezt fizetség nélkül, önzetlenül. Remélem, sokan tudomást szereztek rólunk, és igénybe veszik majd szolgáltatásainkat, mert van ám sok! (Mindenről olvashattok honlapunkon: miskolc.imami.hu, de facebook oldalunkon és hírleveleinkben is.) De lássuk a rendezvényt!
Első fellépőnk a Bársony János úti Általános Iskola tánccsapata volt 85 fővel. A gyerekek nagyon színvonalas produkciókkal álltak elő, fellépésük alatt szinte tele volt az egész Ifjúsági Ház, lépni nem lehetett a folyosón sem. Érdemes őket megnézni máshol is!
Aztán arcfestőink, Ilkó és Zsuzskó műsora következett. Elég nehéz volt aktivizálni a gyerekeket, de végül sikerült egy jó kis közös játékot összehozni velük.
Aztán jött Janpi bohóc. Na addigra már felocsúdott mindenki, mert ahogy megérkezett, körülvették gyerekek, felnőttek, és ott tartózkodása idején –műsora is nagyon szórakoztató volt- nem tágított mellőle a tömeg.
Sokan mondták, fellépők, ismerősök, hogy jó ötlet volt állatos szervezeteket hívni,…volt, aki kifejezetten a Mályi Madármentők miatt jött el. Sokan mondták, hogy a Miskolci Ebnevelde műsora is nagyon szórakoztató volt, és a gyerekek most is „letámadták” a kutyákat, az ő műsoruk alatt szinte tele volt a nagyterem.
Aztán következett a Kalamajka Bábszínház Pósa bácsi meséivel. A műsor alatt leoltották a villanyt a nagyteremben, beült gyerek, szülő és együtt nézték, hallgatták, sőt együtt vettek részt a mesékben. Az egyszemélyes bábszínház vezetője, Fehér Sándor felhívta a színpadra először a gyerekeket. Jó sokan fel is mentek, akkor már nagyon bátrak voltak. Aztán leküldte őket a szülőkért. Hát, először nem nagyon akartak a szülők kötélnek állni, majdnem úgy volt, hogy senki nem megy vissza. Aztán a gyermeki erőszaknak engedve mégiscsak összejött a közös előadás. Nekem úgy tűnt, mindenkinek tetszett, még Julika, alapítványunk vezetője is jót derült a történeteken.
A színház után következett a tombola. Remélem, már mindenki megkapta nyereményét! (Aki nem tudta megvárni a sorsolást, honlapunk felső részén megtalálja a tombola nyereményeket.)
A tombolát követte az Agyagbanda Zenekar fellépése. Sajnos eddigre valahogy elszivárogtak az emberek, de hogy hová? De számomra nagy élmény volt látni, hogy az a pár ember és gyerek, aki ott maradt, önfeledten ropta. Nekem ez volt a célom, ezért is hívtam Barsi Csabiékat. És a legnagyobb személyes elismerés, láttam a barátnőmet táncolni, akit még életében ilyen felszabadultnak nem láttam. Már ezért megérte (nekem).
Ez volt a nagyterem programja.
A büfében zajlottak az előadások felnőtteknek. Első előadónk Szilágyi Ildikó volt az Életfa Program képviseletében. Ő az egészséges életmódról, táplálkozásról, a gyermekek táplálásáról beszélt. Megtalálhatjátok ők Miskolcon a Papszer utcán és a facebookon.
Majd a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet munkatársa Vályi-Siska Anikó beszélt a „CSOK 10+10”-ről. Akit érdekel a téma, de nem tudott ott lenni, ajánlom figyelmébe Anikót és munkatársait. Miskolcon is több irodában kaphattok tájékoztatást erről és sok más témáról.
Az udvaron 11-től „3-1-2 Meridiántorna” zajlott a Miskolci Meridián Klub résztvevőivel és az érdeklődő látogatókkal. Én csak rövid ideig tudtam ott lenni, de jó nagy kört alkottak,..ha valaki csatlakozni szeretne, az Avasi Közösségi Térben megtalálja őket keddenként de. 10 órától, ingyenesen.
Az udvaron voltak a gyerekek számára a Mini-Manó Játszóház által felállított óriásjátékok, valamint a Guruló lovak, én úgy láttam, hogy voltak érdeklődő gyerekek náluk is.
Később megérkezett a Mások Másképpen Alapítvány is, akik Mesekuckót tartottak. Úgy láttam, sikerült bevonniuk a felnőtteket, gyerekeket, megismertetni magukat az érdeklődőkkel, és nagyon finom sütiket kóstoltam náluk.
Egész napos program volt a házban a Mályi Madármentő Állomás „Samu-simogatója”, Samu egy –mindig elfelejtem, de ami biztos- -ál-öjv-, de a sasokra emlékeztet. Egyébként szelíd madár, aki nem szereti a kutyákat és a zenét,.. olyan emberi. Aki többet szeretne megtudni róla (is), Lehoczky Krisztiánékat megtalálhatja a facebookon is.
Kézműves vásár és játszóház is várta a gyerekeket. A Diósgyőri Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjai mézeskalácsot készítettek, majd csuhébábokat is.
Hogyan sikerült a rendezvény? Ítélje meg mindenki maga. Én kellőképpen elfáradtam, de láttam mosolygós arcokat, ezért nekem megérte ott lenni.
Ha tetszett, jövőre találkozunk! (ahogy a mesében is,..)
Szívesen fogadjuk a véleményeket az alábbi címen:
miskolciotthonsegitunk@gmail.com
Ádám Magdolna
