Egyre többen fordulnak háziorvoshoz kullancscsípés miatt, miközben a parazitát továbbra is sok tévhit övezi. A többféle veszélyes betegséget – vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) illetve a Lyme-kórt – is terjesztő kullancs nem csupán erdőkben, mezőkön található meg, de egyre gyakoribb a városi parkokban, strandokon, játszótereken is.
A WHO szerint a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás évről évre fokozódó problémát jelent a kontinensen, hiszen a központi idegrendszert támadó, vírus egész Kelet-, Közép- és Észak-Európában jelen van.
A legtöbb klinikai esetet az elmúlt években a balti államokból és Szlovéniából jelentették. A környező országokban, illetve Lengyelországban, és Csehországban is jelen van a kullancs. Magyarország közepesen fertőzött országnak számít, magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Vas és Veszprém megye, keleten elsősorban Nógrád megye, illetve az Északi-középhegység.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint 2016 első félévében 484 Lyme-kóros esetet jelentettek, tavaly pedig egész évben 1445 regisztrált Lyme-kóros eset volt. A Lyme-kór ellen megelőző oltás nincs: a kullancs elleni védekezéssel kerülhető csak el a későbbi krónikus szövődmények.
A betegség első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) a fertőzött kullancs csípését követően leggyakrabban 4-7. napon jelentkeznek. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, ezért az induló betegség felismerése nem lehetséges ebben a fázisban. A betegek egyharmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés.
A kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák, az erre vonatkozó védőoltás több éve az Országos Epidemiológiai Központ által ajánlott oltási körben van.
Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a hosszútávú védettség fenntartásához elengedhetetlen az emlékeztető oltások beadatása.
Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a családorvos adhat részletes tájékoztatást.
minap.hu
