Jelenlegi hely

Miskolc értékei: a szentléleki pálos kolostorrom

 

A pálos szerzetesek kolostora 710 m magasságban, „rejtett” ősvadonban épült föl a Bükkben. Romjaihoz Ómassáról az úgynevezett Szuszogó ösvényen lehet följutni. Az egykoron a Szentlélek tiszteletére felszentelt kolostorról kapta a terület a Bükkszentlélek nevet.

IV. Béla uralkodása idején az Ákosok azon nemzetségbe tartoztak, akik a saját gazdasági gyarapodásukat, hatalmuk kiépítését tartották elsődleges szempontnak. Borsodi birodalmuknak három jelentős pillére volt: központja (Diós-)Győr, ahol kővárat építettek, a másik Dédes vára, a harmadik pedig Cserépvár.

08_jobbfelsobe.jpg

Az Ákos nembéli Ernye határozottan törekedett Dédes megerősítésére, hiszen ezáltal a mai Bán-völgyének (korábban Vadna-patak völgye), valamint az északi területek fontos központját tarthatta a kezében. A vár építésével párhuzamosan egy sor más jelentős intézkedést tett a vidék helyzetének, így a Bükk rengetegeiben élő remeték helyzetének rendezése érdekében.

1240-ben ugyanis remeték laktak a mai szentléleki kolostorrom helyén – erre utal egy ebből az évből származó oklevél, amely szerint a "remeték földje" megelőzte az itt lévő monostor létrejöttét. Egy másik oklevél 1260-70-es években már az új monostort említi, mely a "remeték földjének" nevezett helyen jött létre.

08_jobbfelso.jpg

A pálos rend által terjesztett irányzat a 13. században került előtérbe. A szentléleki kolostort az Ákos nembeli István nádor építette, a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A megmaradt romok szép, gótikus építményre utalnak. Joggal tételezhetjük fel, hogy ugyanazon építőmesterek építhették, akik a győri várat és a monostort is létrehozták. A pálosok székhelyéül szolgáló épületek túlnyomó hányada mára már eltűnt. A 14–15. században még egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a rend birtokai, s az elszegényedett szentléleki kolostor is elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.

Somorjai Lehel

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Ugrás az oldal tetejére