Jelenlegi hely

Miskolc értékei: a Szent István-barlang

A nagyközönség számára 1931-ben nyitották meg a Lillafüreden található, fokozottan védett Szent István-barlangot.

Bővebben: megnyitás után

 

 

A Magyar Királyi Erdőkincstár Kadić Ottokárt bízta meg a létesítmény további idegenforgalmi rendezésével. A munkálatokat Révay Ferenc tervei alapján és irányításával, Sebős Károly és Pongó György munkavezetésével végezték.

08_jobbfelsobe1.jpg

A barlang járatainak a kialakítása a Palotaszálló kiépítésének időszakában, 1927-ben kezdődött meg, az Anna-barlanghoz hasonlóan, ezt is miniszteriális szinten támogatták. Elnevezése Kadic Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le az üregbe, az ún. Kutya-lyukon keresztül, hogy feltárja. Mint leírta, a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa - István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlangról van szó. Járatainak hossza 1043 méter, függőleges kiterjedése 94 méter. A látogatható szakasz hossza 170 méter.

A barlang egy K-ÉK - Ny-DNy irányú, „fő-hasadék” mentén alakult ki, melyből közel merőlegesen, É-Ény irányban oldaljáratok ágaznak ki. Annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, a létesítmény látványos, fejlődő cseppkövekben is gazdag. A legnagyobb cseppkőképződmény a Kupola-csarnokban a Megfagyott Vízesés, amely kb. 20x15 m felületen borítja a falat.

08_jobbfelsonagy.jpg

Mivel a barlang hűvös levegője nagyon tiszta, teljesen pollenmentes, és közel 100%-os páratartalmú, egy részéből 1988-ban gyógybarlangot alakítottak ki a légúti megbetegedésben szenvedők számára, a Fekete-teremben.

A látogató a bejáraton keresztül az 52 méter hosszú, mesterséges tárón keresztül elsőként a Nagy-terembe jut. A táró végén fölfelé és visszatekintve látható az a kürtő, amelyen keresztül egykor Kadic és a későbbi kutatók leereszkedtek. A barlangi képződményeket nevekkel látták el. A táró végén lévő Nagy-teremben látható az „Anyóstorok”, majd megtekinthető a Mamut-fogsor, Kupola-csarnok, Meseország, a Megfagyott vízesés, az Oszlopok Terme, illetve a Színház terem. A barlang világítási rendszerét 2014-ben teljesen felújították.

Somorjai Lehel/minap.hu

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kémia a konyhában - avagy: Hogyan főzz jobban, okosabban?

Kémia a konyhában - avagy: Hogyan főzz jobban, okosabban?

Ételt készíteni nem annyira bonyolult, mint embert juttatni a Marsra. De rengeteg olyan tipp és trükk létezik, amitől vagy a végeredmény lesz jobb, vagy az életed könnyebb. Ezekből mutatunk most néhányat.
Mit egyek, hogy egészséges legyek? Ismerd meg a Hormonkontroll étrendet!

Mit egyek, hogy egészséges legyek? Ismerd meg a Hormonkontroll étrendet!

Változni, soha nem könnyű! A berögzült szokások, a napi rutin gördülékennyé teszik a mindennapokat. Az étkezésünkön változtatunk szinte a legnehezebben! Megszoktunk bizonyos ételeket, ízeket, és a hétköznapi rohanásban sokszor úgy gondoljuk, nincs idő az egészséges ételekre. Ha jobban belegondolunk, az egészség, a szép bőr, és a megfelelő testsúly titka is éppen itt kezdődik - a tányérunknál.
A szívünk nem felejt - mi se feledkezzünk meg róla!

A szívünk nem felejt - mi se feledkezzünk meg róla!

Szeptember 29-én a világ minden táján a szív egészségére hívják fel a figyelmet. A Szív világnapja jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és átgondoljuk: vajon mi mindent tehetünk saját szívünkért és szeretteink szívének egészségéért. A szív nemcsak a test motorja, hanem életünk, energiánk és mindennapi aktivitásunk alapja.
Tiszta Hegyek Napja – Miért fontos, és mit tehetünk mi?

Tiszta Hegyek Napja – Miért fontos, és mit tehetünk mi?

Szeptember 26-án világszerte a Tiszta Hegyek Napját ünnepeljük. Ez a nap arra emlékeztet minket, hogy a hegyvidéki környezet nemcsak gyönyörű és lenyűgöző, hanem sérülékeny is. A hegyek ökoszisztémái kiemelten fontosak: innen ered az ivóvíz jelentős része, otthont adnak ritka növényeknek és állatoknak, és pihenést, feltöltődést nyújtanak az emberek millióinak.
Ugrás az oldal tetejére