A melegedő időjárással új, az ember egészségét veszélyeztető szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás hatására az északabbi vidékeken megjelenő kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepük van az olyan állatoknak, mint a fecskék vagy a denevérek - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Füsti fecskék 
Fotó: Profimedia

Molnárfecskék 
Fotó: Ifj. Vasuta Gábor

Magyarországon 2015-re a füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig a korábbi állomány alig 10 százalékára csökkent. Ez drámai fogyatkozás, amelynek hátterében az élőhelyek átalakítása, a fészkelő helyek és táplálék csökkenése, a klímaváltozás miatt a sár mint fészeképítő anyag hiánya, óriási vonulási veszteségek, illetve a kedvezőtlen társadalmi változások, például a fecskefészkek leverése és a madarak elzavarása áll.

 
Műfészek 
Fotó: Orbán Zoltán

Fecskepelenka 
Fotó: Orbán Zoltán

A fecskék állománycsökkentésének megállítása szempontjából fontos a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelme, illetve ezek mellé március-április hónapokban műfészkek kihelyezése, április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítése és fenntartása, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelése. Ez a higiéniai kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30-szor 20 centiméter körüli lap fából, fémből vagy műanyagból, ezt a fészek alá lehet felszerelni. A fecskepelenka felfogja a madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad.

A partfalakban fészkelő partifecske kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódott, költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják.

MTI.