Az amerikai Duke Egyetem most publikált kutatása szerint az előző néhány nemzedék tagjai jóval tovább élnek, mint bárki a megelőző korokból. A tudósok emberszabású majmokat is vizsgáltak, de a születéskor várható élettartam ilyen növekedésére nem találtak példát. A növekedést a közegészségügy fejlődésének, a csecsemőhalálozás és az időskori betegségek visszaszorításának tudják be. Azonban a férfiak továbbra is elmaradnak a nőktől, mely jelenségnek mély evolúciós gyökerei vannak – idézi a Science Daily Susan Albertset, a Duke Egyetem biológus professzorát.
A Duke vezette nemzetközi kutatócsoport amerikai, német, dán, kenyai és kanadai tagjai több mint egymillió ember születési és halálozási adatait gyűjtötte össze a 18. századtól napjainkig. Az alanyok között voltak fejlett országok polgárai, iparosodás előtti idők szülöttei, és modern vadászó-gyűjtögetők egyaránt. Utóbbiak adják az alapot ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, milyen volt az élet a szupermarketek és a modern gyógyászat megjelenése előtt.
A méréseket összevetették hat majomfaj élettartam adataival: Verreaux-szifakákat, gyapjasszőrű pókmajomokat, csuklyásmajmokat, páviánokat, csimpánzokat és gorillákat vizsgáltak. Az eredmények alátámasztják a sejtést, miszerint az utóbbi időben soha nem látott mértékben ugrott meg az emberek élethossza. Svédország példája kiválóan szemlélteti ezt: az elmúlt 200 évben 30 egynéhány évről 80 évre nőtt a várható élettartam. Egy ma született svéd kétszer annyi ideig élhet, mint felmenői a 19. század elején. Az adatok szerint a legtovább élő nemzetek tagjai 40-50 évvel élnek tovább mint a legprimitívebb körülmények között élő tanzániai és paraguayi törzsek.
A modern vadászó-gyűjtögető közösségek alig 10-20 évvel élik túl az olyan vad főemlősöket, mint a pókmajmok vagy a csimpánzok. „Az elmúlt évszázadokban nagyobb léptékben nyújtottuk az életünket, mint az előző évmilliók során bármikor” – foglalta össze Alberts professzor. A férfiak viszont továbbra is le vannak maradva a nők mögött – tette hozzá.
Az említett Svédországban hiába gyarapították több mint 40 évvel az élettartamukat az emberek, a férfiak továbbra is 4-5 évvel rövidebb életre számíthatnak. A kutatók a majmoknál is hasonló különbséget találtak.
„Nem értjük, miért nem sikerül csökkenteni az eltérést, ha már ilyen sokat javítottunk az egészségünkön” – ismerte el Susan Alberts.
Az egyik elmélet szerint mindennek genetikai okai vannak: a nők két, míg a férfiak egy darab X kromoszómával rendelkeznek, ezért a génhibák javítására kevesebb a lehetőség. Egy másik teória a férfiak evolúciós múltjával, harciasságával, nagyobb kockázatvállalásával magyarázza a rövidebb életet.
MTI.
