Jelenlegi hely

Az Otthon Segítünk Alapítvány országos találkozóján jártunk

A Miskolci Otthon Segítünk Alapítvány önkéntesei is részt vettek a találkozón.

Ismét eltelt egy év, a tavalyi nagyszerű ünnepi összejövetel mintha csak tegnap lett volna. Nagy örömmel készültem az idei találkozóra, ahol fantasztikus volt a hangulat. Úgy érzem, együtt rezeg a csapat, hiszen mindenki egy célért dolgozik.

Sajnálom, hogy a vonat később ért Budapestre, így lemaradtunk a köszöntésről, pedig nagyszerű volt a tavalyi is Herczeg Anita köszöntötte az Otthon Segítünk Alapítvány jelenlévő tagjait, szívből szóló szavai méltók voltak a nagy figyelemre.

Lehőcz Mónika igazgató is köszöntötte a jelen lévőket, majd a jól végzett munka elismeréseképpen Herczeg Anita átadta az okleveleket, mellyel a 100, 200, 400, 900, 1200 és 1400 órányi önkéntes munkát ismerték el. A miskolci csapatból is 4 önkéntes vehette át az okleveleket. Szintén itt kapták meg az újak is az elismerő oklevelet.

Nagy érdeklődés kísérte Szél Dávid pszichológust, aki az Apapara blog írója, s itt nemcsak pszichológusi, hanem apaszerepben is megjelent. Gyakorlatban is megismerte a gyes örömeit, szépségeit, nehézségeit, hiszen elmondása alapján második gyermekével 9 hónapos korától másfél éves koráig volt otthon.

Előadása nagyon színvonalas volt, számokkal is alátámasztotta, hogy a 2002-ben végzett felmérés eredménye után 2013-ban gyesen lévő apák száma megkétszereződött. „Dobler hazatér” c. trilógia harmadik részéből is idézett. Ez a könyv abszurd humor, a vége, a főszereplő visszatér családjához. A főszereplő gondolata - „úgy gondolom, nagyobb az esélyem arra, hogy családom visszafogad egyedül és pőrén”.

A férfiak és nők jogairól és kötelezettségeiről beszélt, majd az apaszerepről, melyet MESTERSÉG-nek nevezett, melyre bizony készülni kell! Az előadáson résztvevőknek feltette a kérdést, hogy mikor kezdődik az apaszerep? Sokféle válasz született. Majd levetített egy kétperces filmet. Összegezve kimondta, hogy az apaszerephez jókora önismeret és ALÁZAT kell, de az a jó, ha az apa és anya együtt, közösen végzik a dolgokat.

A második előadás is igen érdekesnek mutatkozott. Giczi Johanna szociológus, az ELTE tanára, gyakorló kétgyermekes édesanya előadásának címe: A láthatatlan családi munka volt, mely szorosan kapcsolódott az előző előadáshoz. Már a háztartás meghatározása is nehéz, meg a láthatatlan szó is valamilyen rejtett dolgot jelent, hiszen ami láthatatlan, nem kerül napvilágra.

A háztartási munka értékét valamikor az 1930-as években mérték fel először, amikor a válás után asszonyok ügyvédet kértek fel, hogy tegyék lehetővé, mérjék a házi munka láthatatlan értékét. Többféle megközelítés történt. Nekem a karrier szempontú megközelítés volt érdekes, hiszen a KSH egy éven át figyelte és próbálta meg láthatóvá tenni a láthatatlan munkát. A mértékdilemma és értékdilemma keresi, hol a határ pl. a hobbi és a munka között. Szintén a KSH 10 évenként időmérleget készíttet, melyben azt mérik, hogy a nap 24 órájában mit végeznek, majd ezt a feljegyzést, naplót „forintosították”. A háztartással töltött idő a nyolcvanas évektől csökken, 2010-ben egy nő átlagosan 110 percet tölt a háztartási munkával, míg a férfi 70 percet. Meglepő, hogy a férfiak kétszer annyi időt töltenek a főzéssel, mint a korábbi években. Itt az előadó grafikonokat mutatott be a napi ritmusról, a kettős teherről, a ritmuseltolódásról.

Igen érdekes, hogy a ritmuseltolódásnál az egyedülállóak egy órával később indítják a napot, míg a párban élő nőket a gondoskodás befolyásolja, az ő napjuk egy órával korábban kezdődik.

Az éves időfelhasználást tekintve a férfiak 3280 millió óra/év, míg a nők 7480 millió óra/évet töltenek házi munkával. Nem elhanyagolható az önkéntes munka, hiszen 5 millió óra/év az önkéntes munkával töltött idő. Nehéz, de lehet a fentieket forintosítani. A háztartással töltött idő ára 5836 milliárd forint, mely ha kifizetésre kerülne, a GDP 25%-a lenne. Fantasztikus! Az önkéntesek munkája egy évben 14 milliárd forintot ér.

Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban c. versének utolsó sora – parafrázisa volt a befejező gondolat: „…ez jó mulatság „női” munka volt”.

Nem kisebb figyelemmel kísértük Forgó Györgyné – Erzsi – előadását, aki a szociális ellátásról szólt. Napra kész friss anyagot kaptunk írásos formában tőle. Ő a minisztériumban dogozott, igen közelről ismeri a napi problémákat, példákkal támasztotta alá mondanivalóját.

Az ebédszünet után kis csoportokban beszélgetések történtek, majd ezt követően a csoportvezetők megtartották az összegző előadást. Remek hangulatban, a szokásos nótázással ért véget a budapesti találkozó.

Az ebédszünet után kis csoportokban beszélgetések történtek, majd ezt követően a csoportvezetők megtartották az összegző előadást. Remek hangulatban, a szokásos nótázással ért véget a budapesti találkozó.

 

Budapest, 2017. május 20.

Tóthné Gyulai Mária önkénntes

                                                                     

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Ugrás az oldal tetejére