Gyermeknevelés

A kamaszkor egy kihívásokkal teli időszak szülőknek és gyermekeiknek egyaránt. A szülőkről való leválás korszakában különösen sok kérdés merül fel a szerelem – szexualitás témakörében.

Nőnek fel, már önállóan gondolkodnak, beszélnek és tableteznek (nagyon sokat tableteznek!) az Alfák. Ők a 2010 után született generáció: nekem is van egy. 2010-ben Mark Zuckerberg lett a Times címlapján az év embere, és a kisfiam még a születése napján kapott is saját Facebook-profilt.

Mivel a technológia beszivárgott mindennapi életünkbe, és egyre nagyobb teret hódít, ezért a szülőséget ki kell terjesztenünk a „digitális szülőségre” is. Nem sokban különbözik a kettő, nagyjából ugyanazok a nevelési elvek vonatkoznak rájuk.

Egy tanulmány szerint a gyermekek alapvetően az édesanyjuktól öröklik intelligenciájukat. Ennek oka, hogy az ezért felelős géneket az X kromoszóma viszi tovább.

Elkezdődtek, és lassan már a vége felé járnak az óvodákban a nagycsoportosok között az iskolaérettség mérésére irányuló vizsgálatok. Ezeknek egy része képet ad a diszlexia-veszélyeztetettségről is. A tanulási zavart még az iskolakezdés előtt érdemes kezelni, mert később számos hátrányt okozhat az írás és olvasás tanulásánál.

Kivételesen nem a TV vagy az internet veszélyeitől. Hanem igaziból, a hétköznap konfliktusoktól. Nem a gyerekek közötti súrlódásokra gondolok, hanem azokra, amelyek idegen, vagy ismerős felnőttekkel adódnak. Amelyek a játszótéren, a járműveken, a boltban, az utcán leselkednek ránk. Amibe ártatlanul belekeveredünk, mert belénk kötnek, provokálnak minket. Biztos mindannyian rengeteg példát tudnátok sorolni, így én is. 

Sokszor minden igyekezetünk és szándékunk ellenére sem tudjuk, hogy mi volna a legjobb gyermekünk számára. Dunát lehet ugyan rekeszteni az elméletekkel, könyvekkel, vagy akár a rokonság és baráti kör jó tanácsaival… mégis fel-felbukkan a bizonytalanság, hogy jó módszereket választottunk-e, jó úton kísérjük-e gyermekünket a felnőtté válás felé.

Ma Magyarországon – a nemzetközi statisztikáknak megfelelően – a gyermekek 5-10 százaléka hiperaktív, és ez az arány az elmúlt 20 évben nem változott. A hozzáállás viszont igen. Napjainkban sokszor a „rossz gyerek” szinonimájaként él a felnőttekben a hiperaktivitás.

Ma már az iskolaérettség egyik feltétele, hogy a gyermek várja az iskolát, és ne szorongjon a változástól. A lelkesedésük fenntartásához fontos, hogy az óvodában a pedagógusok, otthon pedig a szülők gondoskodjanak a megfelelő pszichés felkészítésről. Ez lesz a záloga az iskolai eredményességnek és kiegyensúlyozottságnak. 

Előfordult már veled, hogy megkérdezték:
- Mivel foglalkozol?
- Otthon vagyok a gyerekekkel.
- Tehát nem dolgozol?
Történetünk főszereplője is így járt...

Minden évben egyszer eljön a nyár. És jó esetben lehetőség is van arra, hogy egy kicsit kiszakadjunk a mindennapokból és végre együtt legyen a család és irány a nyaralás, pihenés. Szemünk előtt lebeg, hogy egész nap csak süttetjük a hasunkat, vagy éppen megmásszuk a rég áhított hegyet. Ki-ki vérmérséklete alapján tervez. De az biztos, hogy kisgyerekkel már nem lesz a régi a nyaralás sem.

A sorozat 1. része óta sokféle érdeklődés érkezett hozzám, melyeket megpróbáltam rendszerezni a kérdések száma szerint. Talán nem meglepő, hogy a kutyával kapcsolatos kérdések kerültek a dobogó legfelső fokára, jóval kevesebb szavazattal, de stabilan a macskáké a 2. hely, aztán a madarak kaptak még nagyobb számú érdeklődést, amivel "elcsípték" a harmadik helyet a kisemlősök és a hüllők előtt, végül néhány „bogaras” kérdés is érkezett. Folytatom hát a kutyákkal és az őket övező tévhitekkel úgy, hogy lehetőség szerint minden érdeklődő megtalálja kérdésére a választ.