Jelenlegi hely

Nő az esély - Ezer roma nő képzése

Ezer roma nő kaphat szakképesítést, majd munkát a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az Emberi Erőforrások Minisztériumának Türr István Képző és Kutató Intézete és az Országos Roma Önkormányzat együttműködésében indított, európai uniós finanszírozású program keretében.

A TÁMOP 5.3.1-B-1 Nő az esély projekt keretén belül roma asszonyok szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területeken szakmai végzettséget szerezhetnek. A projekthez szorosan kapcsolódó TÁMOP 5.3.1-B-2-es pályázat a képzésen végzett, OKJ-bizonyítványt szerzett asszonyok munkába lépését segíti – munkáltatóik számára egy év támogatott foglalkoztatásra ad lehetőséget. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

Előtörténet

A roma társadalom nehézségeinek fő oka alacsony iskolázottságuk, melyből a csoport egy részének munkanélkülisége is adódik. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű térségben élő, elszegényedett, leszakadó rétegekre. Az ott élő családok nemzedékek óta küzdenek ezekkel a nehézségekkel, amelyek gazdasági- és társadalmi kirekesztettségüket idézték-idézik elő. Második, illetve harmadik generációs munkanélküliként, eddig segélyen élőként kellene belépniük az elsődleges munkaerőpiacra – ráadásul a munkaerő-piaci jellemzők kimutatták, hogy ezen a csoporton belül a nők még hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak.

A program célja

Tanulási és foglalkoztatási lehetőség

Nekik, a hátrányos helyzetű településeken élő, roma önazonosságot valló, álláskereső, ellátásban nem részesülő, vagy arról lemondó nőknek kínál valódi esélyt, igazi segítséget: tanulási és foglalkoztatási lehetőséget a Nő az esély program. A program a Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerben című pályázat eredményeképpen az Országos Roma Önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériumának Türr István Képző- és Kutató Intézete konzorciumi együttműködésében valósul meg. A 2012. július elsején indult programba kétezer érdeklődőt vontak be, közülük ezren kerültek be a 2013-ban indult ötvenöt képzés valamelyikébe. Ezek a képzések a TÁMOP 5.3.1-B-1 projekt keretében valósulnak meg, a TÁMOP 5.3.1-B-2-es könnyített elbírálású pályázati komponens az egy éves támogatott foglalkoztatás kereteit biztosítja.

A hátrányos helyzetű településeken, szegregátumokban különösen nagy szükség van a frissen végzett roma szakemberekre

A program amellett, hogy emeli az iskolázottság szintjét, a munkavállalás elősegítéséhez kapcsolódik. A szakmai képzettséget szerzett roma nők számára lehetőséget ad a gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban,az idősgondozásban, óvodai ellátásban és az egészségügy területén jelentkező munkaerő igény. A projekt során képzett munkaerő hiánypótló lesz, hiszen ezeken a településeken (1633 szegregátum) nagy szükség van a szociális területen képzett szakemberek munkájára – különösen nagy szükség a roma származású szakképzett munkaerőre.

A roma segítők olyan családokhoz is el tudnak jutni, akikhez eddig nem sikerült 

A roma családok ugyanis nagyobb bizalommal fordulnak a roma szakemberekhez, bevonásukkal jó kommunikáció, sikeres együttműködés érhető el. Olyan családokhoz is el tudnak jutni, olyan emberekkel is megtalálják a közös hangot, akikkel eddig nem sikerült - ezzel nőhet a roma gyermekek és családok integrációjának lehetősége is! A roma szakemberek a híd szerepét is betöltik majd a roma közösségek és a szociális intézmények között.

Ahogy javul a települések szociális ellátottsága, úgy javul az ott élők életminősége is

A hátrányos helyzetű településeken a frissen végzett roma szakembereknek köszönhetően megjelenő szociális szolgáltatások javíthatják-növelhetik az ott élők életminőségét, a település szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátottságát, javíthatják a területi felzárkóztatási esélyeket is.

A program a képzésekkel az aluliskolázottságot is csökkenti

A program komplex problémakezelésre törekszik, amely a célkitűzésekben is jól tükröződik. Az aluliskolázottság csökkentése és a szakmai végzettség megszerzésének támogatása új lehetőséget nyit meg a tanulni vágyó nők előtt.

A projektben résztvevő asszonyokat hagyományaik, kompetenciák is alkalmassá teszik a segítői szerepre

A projektben résztvevő asszonyok önként vágtak bele a képzésbe, elhivatottak és motiváltak, tudatosak és nagyon segítőkészek. Friss tudásuk, hagyományaik és természetük rendkívül alkalmassá teszi őket a segítői pályára - mindez a kiégés ellen is felvértezi őket. Valódi kompetenciáik és készségeik alapján választottak szakmát – tradicionálisan is a roma nők feladati közé tartozik a gyerekek, idősek, betegek ápolása-gondozása. Hiteles és segíteni vágyó munkavállalók - igazi hiánypótló munkaerőt jelentek.

A programban résztvevő nők példát mutatnak a többi roma családnak

Ezek a nők nemcsak esélyt kapnak – ők maguk is egy új esélyt jelentenek a roma integráció területén, hiszen családjaikban ők az „az élet motorjai". A szakképzett roma nők példaként állnak majd gyermekeik előtt, családjaik pedig magatartási mintát adnak a környezetükben élőknek a felzárkózáshoz, megmutatják, hogy a munka a biztonságot, az önértékelést segítő tényezőt is jelenti az életben.

Ezzel a romák társadalmi megítélése is változik: hatékony résztvevőként, képzett segítőként és nem a szociális ellátások igénybevevőjeként jelennek meg a társadalomban.

A képzésen végzett nők belépve a munkaerőpiacra a társadalom aktív és hasznos tagjai lesznek

A program lehetőséget ad ezeknek az asszonyoknak, hogy megmutassák: képesek és akarnak is változtatni jelenlegi helyzetükön és növelni tudják munkaerő-piaci esélyeiket, ők is a társadalom aktív és hasznos tagjai. Az asszonyok a képzés elvégzésével, a bizonyítvány megszerzésével már bizonyítottak. Megmutatták, hogy valóban akarnak változtatni a helyzetükön – és képesek is rá! Ha foglalkoztatják őket, hatalmas esélyt kapnak arra, hogy belépve a munkaerőpiacra, a társadalom aktív és hasznos tagjai legyenek.

A több mint másfél milliárd forintos költségvetésű képzési projektben egyebek mellett ápolási asszisztens, kisgyermekgondozó, nevelő, szociális gondozó és ápoló, óvodai dajka, segédgondozó, idősgondozó, házi betegápoló és roma szociális segítő képzést kaphatnak az érintettek.

A sikeres vizsgát tevők elhelyezkedési esélyeit segíti a projekt későbbi - 1,4 milliárd forintos keretű - második része, amelyben egyéves támogatott foglalkoztatást és a munkavállalók továbbképzését biztosítják a munkáltatók számára. Azt is várják, hogy a képzésen részt vevő roma nők kapocsként szolgálnak majd a szociális intézmények és a több ezer rászoruló között, akik eddig nem vették igénybe a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat.

Így a program közvetett módon azokon is segít, akik a hátrányos helyzetű településeken élnek, ahol eddig nem volt szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi szolgáltatás.

Mentorok segítik a projektben résztvevőket a képzés kezdetétől a munkába állásig

A projekt teljes folyamatában a bevonástól a munkába állásig személyes segítők támogatják a roma nőket. E személyes segítőket a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mentoroknak nevezik. Egyéni támogatást nyújtanak, és Egyéni Fejlesztési és Szolgáltatási Tervet is készítenek, mindenben segítenek a tanulási nehézségek leküzdésétől kezdve az önbizalom növelésén át az életmódbeli segítségnyújtásig; az álláskereséshez szükséges eljárásokban való jártasság kialakításától a munkavállalói szerep megtalálásán át önmaguk újradefiniálásáig. A mentorok feladatai közé tartozik a képzést sikeresen befejező és munkát vállaló roma nők nyomon követése is.

Interjúk a képzésben résztvevőkkel

A Türr István Képző és Kutató Intézetvégzi az OKJ-felnőttképzések szervezését és lebonyolítását területi igazgatóságai bevonásával. A résztvevők élménybeszámolóiból kiderült, hogy a képzésesek során nagyon erős, mély érzelmi kötelékek alakultak ki, őszinte, igaz emberi kapcsolatok, mély barátságok szövődtek a hallgatók, az őket segítő mentorok és koordinátorok, valamint az oktatók között – a szakmai ismeretek átadása mellett.

Horváth Adrienn a program keretében dajkaképzésen vesz részt. „Csinálunk nevelési és gondozási feladatokat, tanulunk pedagógiát, pszichológiát, valamint gyermekhigiéniát és egészségügyi ismereteket – például a kicsik betegségeit. Tanáraink széleskörű ismereteinek köszönhetően minden szükséges tudást elsajátíthatunk ahhoz, hogy a későbbiekben a gyerekeket a legjobban tudjuk tanítani és nevelni. Nálunk nincsen száraz, unalmas óra. Mindezt közérthetően és érdekesen adják elő." Alig várja, hogy munkába állhasson: „A családom segítése és a jövőm megalapozása miatt elképzelhetetlennek tartom az életemet munka nélkül.” Roma nőként rávilágít arra, hogyan töltenek majd be a Nő az esély program keretében végzett roma szakemberek hiánypótló szerepet: „Én, mint roma nő, szívesebben adnám olyan óvodába a gyermekemet, ahol van roma óvónő vagy dajka. Ezenkívül a képzésen tanultak hasznosak lesznek a saját gyermekem nevelésében is."

Borbély Istvánné Ildikó egész életében arra vágyott, hogy szakmát szerezhessen, tanulhasson. Többszörös nagymamaként kapott erre lehetőséget – és élt vele! Kitűnő bizonyítvánnyal végezte el a dajkaképzést. Így emlékezik vissza a képzésre.

„Első alkalommal mikor jöttem, rettenetesen izgultam, kicsit el is bizonytalanodtam, hogy vajon képes leszek-e több mint harminc év kihagyás után újra tanulni. De a tanárainktól annyi szeretetet, törődést, olyan nagy odafigyelést kaptunk a tudás mellett, ami eloszlatta a kételyeimet, erőt adott, ösztönzött a tanulásra. A három hónapos képzés alatt elméleti és gyakorlati oktatást is kaptunk, fantasztikus volt a közösség, fantasztikusak voltak a tanáraink, és az érzés, hogy mi, roma nők együtt okosodunk.” Borbélyné Ildikónak az álma teljesedne be, ha új képzettségével munkába állhatna. Igazi elkötelezett, elhivatott dajka: „Az én utam az, hogy most már a szükséges tudással a birtokomban gyerekekkel foglalkozzak, hogy szeretetet, melegséget adjak nekik. Úgy érzem, a képzéssel magamnak, a gyerekeimnek és a roma nőknek is bebizonyíthattam, hogy soha nem késő, csak akarni kell, és mi is képesek vagyunk tanulni, s ha tanulunk, nő az esélyünk arra, hogy jobb, tartalmasabb életünk legyen.”

Nagy Alíz, aki szintén kitűnő eredménnyel végezte el a dajkaképzést arról is beszámol, hogy roma dajkaként sem kellett szembenéznie előítéletekkel egy olyan óvodában, ahova nem járnak roma gyerekek. „Nagyon jó volt egy olyan közösségbe járni, ahol a tanáraink mindenben segítettek, mindent elmagyaráztak, és szeretet vett körül bennünket. Amikor viszont megtudtam, hogy melyik óvodába megyek gyakorlatra, kicsit megijedtem. Békéscsabán a Hajnal utcai óvodába több roma gyerek is jár, gondoltam, majd odamehetek. Kiderült, hogy a Szigligeti utcába kerülök, ahol nincsenek cigánygyerekek. Féltem, hogy mit fognak majd szólni ahhoz, hogy én cigány vagyok, féltem az előítéletektől. Szerencsére semmi ilyesmit nem tapasztaltam, nagyon barátságosak voltak velem, segítettek, hogy megtanuljam, amit kell. Összebarátkoztunk, nagyon jó volt ott dolgozni és a gyerekek között lenni.”

Nagyné Rácz Mária a bizonyítvány megszerzése után három hónappal talált munkát. Mentora figyelt fel a munkalehetőségre egy gyermekotthonban, ahol jelentkezése után alkalmazták is Máriát. Új munkahelyén nagyon nyitottan fogadták, kollégái kedvesek, segítőkészek, csupa pozitív tapasztalata van, amióta dolgozik.

A munka pont olyan, amilyennek a képzés során elképzelte. A képzés során elsajátított elméleti és gyakorlati tudásának köszönhetően önállóan, felelősségteljesen tud dolgozni, a gyerekek körüli tennivalóktól kezdve a dokumentáció vezetéséig – mindenben megállja a helyét. „Több olyan oktatóm is volt, aki az ifjúságvédelemben dolgozott, sokat beszélgettem velük, felkészítettek mindenre.” – meséli.

Mária így fogalmazza meg a képzésen most végzők számára munkakeresésének tapasztalatait: „Látnia kell a munkáltatónak, hogy kitartó vagy, hogy igazán akarod a munkát! Nekem is nehéz volt, hogy a bizonyítványosztás után nem találtam rögtön munkát, volt, amikor azt éreztem, fel fogom adni a reményt, hogy valaha is találok, de a mentorom folyamatosan bíztatott, nagyon segítőkész volt. Ehhez az is kell, hogy lássák, nemcsak azért végezted el a képzést, hogy meglegyen a bizonyítványod, hanem mert valóban ebben a szakmában akarsz dolgozni! Nagyon szeretném, ha a többi, képzésen résztvevő asszony is tudná, tényleg van esély, hogy az új végzettségükkel munkát találjanak!”

Janovics Marianna a Csongrád megyei képzés elvégzése után Budapestre költözött családjával. Mikor kisfiát új óvodába íratta, a vezető óvónőnek elmesélte, hogy frissen végzett dajkaként munkahelyet keres. A vezető óvónő rögtön felajánlott neki egy megüresedett állást. Már bő féléve dolgozik ott, és nagyon szereti a munkahelyét. A gyerekszerető fiatalasszony nagyon jól érezi magát, a kollégák kedvesek, barátságosak, a gyerekek aranyosak. Úgy érzi, elengedhetetlen munkájához az a sok minden, amit a képzés során tanult meg, sajátított el. Oktatói minden tudásukat átadták neki – és a tőlük tanultak a gyakorlatban is jól működnek. Marianna példaként megemlíti, hogy az ételmintát egy az egyben úgy csinálja a mai napig, ahogy tanították, és a konyhai munkájával is nagyon meg vannak elégedve. Kisfia is nagyon boldog és büszke dajkaként dolgozó anyukájára.

Interjú egy oktatóval, leendő munkaadóval

A képzések sikeres elvégzése után a szakképzett roma nők munkavállalóként jelennek meg a munkaerőpiacon. A projekt segíti a képzésen végzetteknek a társadalomban működő munkaerő-piacon történő helytállását. A „Nő az esély” programhoz kapcsolódik a TÁMOP 5.3.1-B-2pályázat, amely a foglalkoztatók számára biztosít támogatást. Azok a munkáltatók, foglalkoztatók, akik a képzésen sikeresen végzett roma nőket alkalmazzák, egy éven keresztül támogatott foglalkoztatási lehetőségre pályázhatnak. Önkormányzatok és civil szervetek szoros együttműködésére van szükség, hogy segítsenek egymásra találni a képzett roma szakembereknek és azoknak a munkáltatóknak, ahol szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és oktatási munkaerőigény van.

Tóthné Tótka Edit a szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálat idősek otthonának vezetője, a Nő az esély képzés egyik oktatójaként úgy látja a képzés során a résztvevők a maximumot nyújtották. „Számomra várakozáson felüli volt a Hallgatók hozzáállása, kitartásuk, érdeklődésük a képzés során.” – fogalmaz. – „Mindenki számára új helyzet állt fenn, hiszen manapság furcsa, ha roma nő továbbtanulásra adja a fejét, de oktatóként is érdekes feladat volt a velük való munka. Nagyon érdeklődőek, igyekeztek magukból kihozni a maximumot. A képzés alatt végig az volt az érzésem, hogy ezek a lányok tényleg akarnak valamit kezdeni az életükkel. Bizonyítani szeretnének a világnak, a családjaiknak, és nem utolsósorban önmaguknak. Roma nőként élni a mai világban nem feltétlen jelent jót, legtöbbünkben rögtön az aluliskolázottság, fiatalon kötött házasság, otthoni munka, sok kisgyermek jutnak eszünkbe. Ennek a nagyszerű programnak köszönhetően ez a sztereotípia megváltozóban van. Egy kicsit most mindenki odafigyel ezekre a lányokra, asszonyokra, akik bátran felálltak a fakanál mellől, hogy kipróbáljanak valami ismeretlent, valami merőben mást, mint amiben eddig éltek.”

Gyakorlatvezetőként már tapasztalatot szerzett munkájukról. „Szociálisan érzékenyek, nagyon jól meglátják azokat a helyzeteket, amikor segítségre van szüksége valakinek. Segítőkészek, figyelmesek. Megbízhatóan végezték a különféle tevékenységeket. Nagyon hamar beilleszkedtek a munkahelyi környezetbe, munkatársaim egyenrangú kollégákként kezelték őket. Az ellátottak szeretettel fogadták őket, nagyon örültek, hogy több idő jutott beszélgetésekre. A legtöbb roma embernek köztudottan nincs kapcsolata a szociális intézményi rendszerrel. Az idős, beteg hozzátartozókat otthonukban ápolják halálukig, így sokak számára teljesen új világ tárult fel, amelyről tudták, hogy létezik ugyan, de sosem jártak ilyen helyeken.”

Tóthné Tótka Edit a szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálat idősek otthonának vezetője leendő munkaadóként úgy látja intézménye számára előnyös a képzésen végzettek közül választania új kollégákat. „Pontosan abból kiindulva, hogy igen erős családi kötelékeik vannak, és gondoskodnak szeretteikről, azt látom, hogy nagy empátiával viseltetnek az idős, beteg ember iránt.” – fogalmaz. – „Cselekedeteikben az ösztönös segíteni akarás jelenik meg, amit a hozzáadott tudással együtt alkalmazva még hatékonyabbak lehetnek. Természetesen sok Munkáltatóhoz hasonlóan a szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálat is benyújtotta pályázatát foglalkoztatásra. Intézményünk a házi segítségnyújtás területen szeretne fejleszteni, így ebbe az ellátásba várjuk a frissen végzett hallgatókat.”

Flóra Elemérné szociális gondozó és ápoló képzést végzett. Élményeiről levelet írt:

„A képzés 2013 májusában indult el Békéscsabán a Türr István Képző és Kutató Intézményben. Az első nap nagy álmokkal, izgatottan és tettre készen vártam a tanáromat. Minden a várakozásaimnak megfelelően alakult, sőt! Nagyon elégedett vagyok, hiszen még a tankönyveket, a munkaruhát, a közlekedési bérletet és még sok minden más, a képzéshez szükséges dolgot is biztosítottak a számunkra. A tanárok mindenben segítőkészek voltak velem és a csoporttársaimmal. A szociális gondozó és ápolói munka nehéz, sokat kellett tanulnom, hogy a modulzárásokat sikeresen végezhessem el.

Ezt a szakmát azért választottam, mert emberközeli! Ez a munka mindig is egy különleges és becsületes munkának számított nekem. Gyakorlat alatt egésznek éreztem magam. Az idősek gondozása hálás feladat, és csodálatos érzés, amikor jót tehetek velük. Ha valaki rászorul egy másik ember segítségére, szerintem nem mindegy, hogy milyen szívvel adunk neki akár egy pohár vizet is. Sokszor egy kedves szó, egy simogatás, egy mosoly gyógyító hatással bír.

Sok mindent megváltoztatott a képzés az életemben! Többnek, jobbnak és a társadalom hasznos tagjának érzem magam tőle! A családom támogat, és büszkék rám. Három gyermekem közül kettő iskolás, velük együtt tanultam mindennap. Nagyon örültek, amikor egy-egy modul végén jó jegyet hoztam haza, a férjem pedig mindenben a segítségemre volt, úgy a házimunkában, mint a gyerekekkel való törődésben, és persze folyamatosan bátorított engem. A támogatás, amiben itthon is és az intézményben is részem volt sok erőt adott nekem. A gyakorlati helyen minden segítséget megkaptunk, és sem az ott dolgozóknak, se az ellátottaknak nem számított az etnikai hovatartozásom. Mindenkit a munkája és a teljesítménye alapján minősítettek.

Ez a képzés, ami által a szakma tagja lehettem, merőben megváltoztatta az életemet – köszönöm ezt a képző intézményben dolgozóknak, a tanáraimnak és a Széchenyi terv megalapítójának és a Társadalmi Megújulás Operatív Program megalkotóinak.”

Fotók, további információ: noazesely.oronk.hu , oronk.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

Tanító nénik, kisgyerekes szülők, most főleg rátok gondoltunk! Idén egy újdonságot készítettünk olvasóinknak. Fókuszban a találos és talányos kérdések!
2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

A tervezést soha nem lehet elég korán elkezdeni! Mutatjuk a 2025-ös ünnepeket és a hosszú hétvégéket rímekbe szedve:
Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Élő adventi naptárrá változnak azok a települések, ahol a házak ablakait ünnepi fénybe és díszbe öltöztetik, számmal jelölve a napokat december elsejétől karácsonyig. A várakozás izgalma igazi közösségi élménnyé válik. Testi-lelki egészséget szolgáló program lehet ilyenkor az esti séta lakóhelyünk utcáin. 
Azok a titokzatos tanulási képességek

Azok a titokzatos tanulási képességek

Miért lenne fontos már az oviban a tanulási képességekkel foglalkozni? Hiszen fényévekre van még a suli! Pedig nagyon is az! Cikksorozatunk második része ezt a témát járja körbe.
Ugrás az oldal tetejére