A fotó illusztráció! Forrása: Freepik
Mi történik egy illattalálkozáskor?
Amikor megérzünk egy illatot, akkor az orrunkban több száz receptor egyszerre lép működésbe. Megszületik bennünk az első reakció: tetszik, elmegy, vagy abszolút nem befutó az adott aroma. Ám ez csak a felszín, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez egy elsődleges reakció, viszont a lényeg csak ezután következik. A folytatásra azonban viszonylag kevesen figyelnek fel, pedig érdemes követni az illatok által bejárt utat. Ugyanis míg először hirtelenjében látszólag eldől, hogy egy illat hol helyezkedik el a személyes tetszési skálán, addig a szaglással, érzékeléssel párhuzamosan az érzelmek is aktivizálódnak.
Vonzalom, szimpatizálás, ellenszenv, lelkesedés, bátortalanság, bizonytalanság – az érzelmi skála bármelyik tagja felbukkanhat konkrét illattól függően. Ami ebben mindenképpen érdekes és elgondolkodtató, hogy ez a reakció nem csupán illatonként más, hanem emberenként is. Pontosan ebben rejlik az illat hatalma, ereje, ami felbecsülhetetlen, és ami nagyon nehezen fogalmazható meg általános érvényű kijelentésekkel, mert mindenkinek mást jelent egy-egy aroma. Ez ebben a szép, az izgalmas, egyúttal pont ez a kihívás ebben a szakmában, hogy olyan illatkeverékek jöjjenek időről időre létre, amik azért nagyrészt a célközönségben jó érzéseket hoznak felszínre.
A társított érzelmek megváltoztathatóak?
Igen. Az illatokhoz kapcsolódó érzések, sőt hangulatok bár erőteljes lenyomatok, ettől függetlenül nem feltétlenül célszerű állandó tényezőként tekinteni rájuk. Sokkal hasznosabb úgy tekinteni ezt az egész láncreakciót, mint ami idővel, szívós munkával átformálható. Van, amikor egyébként felesleges erre energiát szentelni, mert mondjuk egy-egy kellemetlenebb aromával ritkán találkozik az ember, tehát nem jelent napi szintű problémát. De ha történetesen olyan illatokról beszélünk, amik gyakori vendégek a mindennapokban, akkor azért megéri olyan mederbe terelni az érzelmi válaszreakciókat, ami építő, pozitív, támogató hatású.
Ehhez két dologra van szükség. Egy jó, vágyott érzésre, ami ideális, ha felbukkan. Ha egy negatív érzelemmel bevésődött aroma átrajzolása a cél, akkor megéri eleinte semlegesebb érzésekkel próbálkozni, mert könnyebben felidézhetőek. Ha megvan ez az érzés, akkor jöhet az illat. Aztán következhet az ismétlés mindaddig, amíg felül nem íródik az érzéstársítás. A semleges érzelem ugyanilyen módon a későbbiekben tovább alakítható egy határozottan pozitív érzelemmé.
Nem mindegy, milyen lelkiállapotban vásárolunk parfümöt?
Nem, ezek után ez kétségtelen tény. Nem mindegy, mit érzünk, tapasztalunk akkor, amikor az első illathatás megérint minket. Ha pedig az első benyomás kirobbanóan, egyértelműen, hamisíthatatlanul pozitív, akkor nem éri meg hezitálni, mert ez az az életérzés, ami igazán sokat dobhat minden egyes napon, és ez az az érzelmi alapállapot, ahonnan csak elrugaszkodni lehet, ami lendületet adhat, és ami még a legnehezebb pillanatokban is biztatásként szolgálhat.
Szponzorált tartalom
