Jelenlegi hely

Madarak és fák napja, egy magyar jeles nap amerikai gyökerekkel

Gondolnád, hogy a világon először nálunk tartották az első Madarak és fák napját? Több mint 100 éves magyar hagyomány, hogy ezt a jeles napot megünnepeljük. 

Honnan jött az ötlet a Madarak és Fák napjához?

Megszervezésének közvetlen előzménye az európai államok által aláírt 1902-ben kötött párizsi egyezmény, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében.

De kellett ehhez egy olyan különleges személyiség, mint Chernel István, a híres, ám rövid életet élt ornitológus. Kisgyermekkorától rajongott a madarakért, madártani megfigyeléseit már 12 éves korától rögzítette. Életre szóló barátság fűzte Herman Ottóhoz, a polihisztor természettudóshoz.

Még az egyezmény évében, 1902-ben megszervezte elsőként a világon és Magyarországon is először a Madarak és fák napját.

Iskolai keretek közé az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ, valamint Hermann Ottó hathatós közreműködésével az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterünk, Apponyi Albert emelte. Körrendeletben 1906-ban előírta:

évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

A magyar iskolák jeles napja

A 30-as években, míg Klebelsberg Kúnó közoktatásügyi miniszter „rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. „

Hermann Ottó (forrás)

A második világháború utáni rendszerek megpróbálták elfeledni a madarak és fák napját. Az amerikai gyökerei miatt elhanyagolt jeles nap a rendszerváltás után újra visszanyerte fontosságát, megünneplésének időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e.

Amerikai gyökerek

A magyar madarak és fák napja 2 amerikai emléknap, a Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg.

Sherman tábornok fája a Sequoia Nemzeti Parkban, a fotót készítette: World Wide Gifts - Flickr (Forrás)

150 éve ünneplik a fákat Amerikában

Amerikában aztán nincs hiány a gyönyörű fákból! A fenti képen látható Sherman tábornok fája, mely egy óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum). A Föld legnagyobb törzstérfogatú fájának tartják, magassága 83,8 méter, kerülete a törzs aljánál 31 méter.

Nem lehet véletlen, hogy az első Fák napját az Egyesült Államokban tartották. Nebraskában egy éves mezőgazdasági találkozó alkalmával egy millió fát ültettek el 1872 április 10-én.
A következő évben a megmozdulást már országos méretűvé szélesített az Amerikai Erdészeti Társaság. A nemzetközi áttörés a társaság alapítójának 1895-ös Japánban tett látogatásának köszönhető, mely felhívta a figyelmet a különleges napra és más országokat, Ausztráliát, Kanadát, további európai országokat is inspirált.

Azóta április utolsó pénteke Amerikában a Fák napja.

Madarak napja

Az első feljegyzett Madarak napját 1894. május 4-én tartották Pennsylvania-ban. Charles A. Babcock, iskolai főfelügyelő javasolta a Madarak megünneplését, külön napots szentelve nekik. Az iskolai oktatást elősegítendő, két ornitológus és egy festőművész Városi madarak címmel könyvet írtak a diákoknak.

Gyakran összevontan tartják a két napot, a madarak és fák együttélésének hatása környezetükre megkerülhetetlen.

Az említett tankönyv illusztrétorának, Louis Agassiz Fuertes-nek a festménye (forrás)

A Magyar Madártani Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalmi szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon.

Ezen felül még nagyon sok „zöld” jeles nap van világszerte, mely a környezetünk, bolygónk állapotára, az itt élő állatokra hívja fel a figyelmet: a Víz világnapja, a Föld napja, a Környezetvédelmi világnap.

ADL - Debrecenimami

Forrás1; Forrás2; Forrás3; Forrás4

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére