Jelenlegi hely

Mégsem az internet ad esélyegyenlőséget?

Hiába jut internethez a kevésbé tehetős fiatal, a szociális különbségeket nem segít kiegyenlíteni az online elérés. A gazdag gyermekek tanulnak, a szegény gyermekek játszanak a neten – állítja egy OECD tanulmány.

Ahogy az internetelérés egyre inkább alapvető lesz a világ háztartásaiban, úgy tolódik el az online ismeretszerzés könnyűsége, hatékonysága felé az a vita a szakemberek között, hogy mire és hogyan is való a gyermekeknél az online jelenlét. Bár még Európában sem egységes – a gyakorlat szintjén legalábbis nem az –, hogy egy fiatal milyen minőségű, és milyen gyors interneteléréshez fér hozzá akár az iskolában, akár otthon, az OECD friss kutatása szerint ma már nem is az a probléma az online tanulással, hogy van-e a fiataloknak internetelérésük.

A világ legerősebb gazdaságait tömörítő szervezet most arra jutott, hogy a legtöbb országban a jól szituált és szegény gyermekek nagyjából ugyanannyi időt töltenek az interneten. Csakhogy a jobb helyzetű fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel használják az online elérést tanulásra, míg a kevésbé tehetősek inkább szórakozásra és játékra fordítják ezt az időt. Vagyis a tanulmány azt állítja, hogy még egyenlő internetelérés esetén is megmarad a sokat emlegetett „digitális szakadék”, amelynek eredménye, hogy egyes gyermekek már nagyon kis korukban elkezdik a felkészülést a jövőre, és megszerzik a néhány évtized múlva alapvető digitális készségeket, míg mások nem tudnak majd a jövő munkalehetőségeivel élni.

A felmérést több mint 40 európai, ázsiai és dél-amerikai ország fiataljainál végezték el, a legutóbbi Pisa tesztben résztvevő tizenéves gyerekek bevonásával. A szemlélet pedig az volt, hogy a digitális technológia használata a fiatalok szempontjából egyenrangú az oktatási rendszer hatékonyságával. A vizsgált nemzetek közül messze magasan az első helyen végeztek a finnek. Az ott élő gyermekek használják ugyanis az internetet a legnagyobb arányban információ és tudás megszerzésére. A tanulmány ugyanakkor nagyon komoly különbségeket állapított meg abban, hogy a gyermekek hogyan és mire használják az online elérésüket, és az is kiderült, hogy a társadalmi és egzisztenciális különbségek az online térben ugyanúgy fennmaradnak, mint a fizikai világban.

A vizsgálat módszertani részében arra világítanak rá a készítők, hogy azok a gyermekek tudnak hatékonyan információt gyűjteni az interneten – vagyis a tanulmányaikhoz, tudásuk bővítéséhez újabb ismereteket szerezni –, akik erős olvasási készséggel rendelkeznek. Ezek után nem meglepő, hogy a hatékony online-használat azokban az országokban jellemző a fiatalokra, ahol a nemzetközi mérések a szövegértésben is jó eredményeket mutattak. Így a finneket az izlandiak követik, majd az észt, a norvég, a szlovák, a dán, a cseh, a lett, az izraeli és a liechtensteini gyermekek.

De nem csak a készségek, hanem a társadalmi helyzet is meghatározó. A tehetősebb fiatalok sokkal többet használják az internetet tanulmányi szempontból előnyös tevékenységekre, olvasásra és információgyűjtésre. Eközben a szegényebb gyermekek inkább az online játékokkal és a társaikkal való cseteléssel töltik az időt. Ez a különbség még azokban az országokban is kimutatható, ahol az internetelérés majdnem alapjog, vagyis mindenki hozzáfér az online erőforrásokhoz. A tanulmány egyik megállapítása, hogy „az egyenlő hozzáférés nem jelent egyenlő esélyeket”. Ez pedig valódi problémát jelent majd a következő évtizedben, amikor a digitális készségek alapjaiban határozzák meg, hogy valaki munkahelyhez juthat-e, és a tanult szakmája akár csak alapfokon is versenyképes lesz-e.

Az életszínvonal mellett földrajzi különbségeket is feltártak az OECD vizsgálatai. Így a hatékony internethasználatban az észak-európai országok fiataljai messze a déliek előtt járnak. Mellettük az online ismeretszerzésben élen jár Lengyelország, Németország, Hong Kong és Szingapúr is. A dél-európai és dél-amerikai országokban viszont sokkal jellemzőbb, hogy a gyermekek a játék mellett a közösségi média oldalakon lógnak. Mindehhez még egy adalék: az internetet hatékonyan használók összességében jóval kevesebb időt töltenek online, mint az elérést játékra és csetelésre használók.

Azért, hogy a társadalmi különbségek legalább az online térben csökkenjenek, illetve a felnőttkori versenyképesség javítható legyen, több megoldási javaslat is született, melyek többsége korlátozná, hogy a gyermekek mihez férhessenek hozzá az interneten, azonban az eddig leghatékonyabbnak tűnő javaslatok a már említett olvasás-írási, és szövegértési készségek javítására vonatkoznak.

Mindez arra is visszavezethető, hogy az elmúlt évek egyéb vizsgálatai meglepetésre azt állapították meg, hogy a mai tizenévesek nem hogy kevesebbet, de nagyságrendekkel többet olvasnak, mint néhány évtizede. Csakhogy ezen szövegek többsége nem szépirodalom. A köztük való tájékozódás és értő olvasás viszont éppen ezért lenne nélkülözhetetlen készség, amelyet az európai országokban sokkal hatékonyabban kellene átadni a gyermekeknek már az általános iskola első éveiben. Vagyis a szociális esélykiegyenlítés – amely az eredmények szerint az interneteléréstől nem várható –, továbbra is az oktatás feladata maradhat.

Forrás: csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.
Ugrás az oldal tetejére