Jelenlegi hely

Illatmúzeum nyílt a Pannonhalmán

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében május 30-án adták át az ország első illatmúzeumát. Az érzékszervekre ható élményeket nyújtó látványosság interaktív módon enged betekintést a gyógynövények feldolgozási technológiájába, az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába és az ezeréves bencés szerzetesi gyógyászati hagyományokba.

Élmények és illatok

Kellemes, gyógyító, figyelmeztető vagy csábító… A növényekből, állatokból kinyert illóolajokat több ezer éve használja az emberiség. Legyen szó akár vallási terek megtisztításáról, gyógyászatról, vagy parfümiparról. 

A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum egyediségét az adja, hogy itthon ilyen tartalmakat még nem mutattak be. Élményalapú kiállítást hoztak létre, amely a látogatók elé tárja a főapátság hagyományait.

A látogató a tárlaton felfedezheti egyebek mellett azt is, hogy a világ első ismert feljegyzett parfümje magyar volt, amelyet Károly Róbert adott feleségének, Erzsébet királynénak a 14. század első felében.

Az apátság 996-os alapítása óta itt élő bencés szerzetesek egyik hagyományos feladata a gyógyászat, amely Pannonhalmán évszázados történelemre tekint vissza. A gyógynövényekből készített teák, illóolajok és kozmetikumok nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen gyógyászati hatásuk mellett frissítő illatviláguk is elbűvöli a vásárlót.

A fennmaradt középkori receptúrák alapján Pannonhalmán a mai napig zajlik a gyógynövényes készítmények gyártása. A megtermelt növényeket szárított vagy lepárolt formában dolgozzák fel, a folyamat késztermékei között pedig találunk gyógyászati készítményeket, kozmetikumokat és illatszereket is.

Az főapátsági gyógynövénytermékek közé tartoznak krémek, szappanok, borecetek és illóolajok, ezenkívül pedig szálas teák is készülnek, amelyek különböző gyógyhatással bírnak az emberi szervezetre.

Az Illatmúzeumban kezünkkel tapintjuk a korabeli növénymetszetek rekonstruált kontúrjait, láthatjuk botanikai sajátosságaikat és szárított alapanyagukat, finom illatuk pedig egész látogatásunk alatt elkísér bennünket. Betekintést nyerünk továbbá a speciális feldolgozási technológiák titkaiba is, valamint érdekességeket tudhatunk meg a pannonhalmi szerzetesi gyógyászati hagyományokról is.

A levendula, a zsálya, a citromfű, a borsmenta és a kakukkfű botanikai sajátosságai mellett azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során miként használták fel ezeket a gyógynövényeket.

A gyógynövények világa mellett megismerhetjük a parfüméria alapjait is, olyan hagyományos illatokról tanulhatunk, mint az ámbra vagy a pacsuli. A múzeumban interaktív módokon tesztelhetjük tudásunkat, és biztosak lehetünk benne, hogy a látogatás végén mindent tudni fogunk a levenduláról, az első magyar parfümről és a kozmetikumkészítés titkairól is.

A szappan- és krémgyártás mellett a gyógynövénytea-készítés technológiája is megfigyelhető a betekintő ablakokon keresztül. A múzeum interaktív eszközökkel igyekszik színesíteni a gyógynövényekkel kapcsolatos tudásanyagot, így a látogatók kihúzható fiókrendszerekben megtapinthatják a növényeket, interaktív játékokkal tesztelhetik tudásukat, és képernyők segítségével válogathatnak a különböző technológiákat bemutató animációk között.

A pannonhalmi Illatmúzeum látogatói részletes tudást kapnak a gyógynövények és a parfüméria világáról, valamint megfigyelhetik a gyógynövénytermékek felhasználását és alkalmazását.

Érzékszerveink segítségével sajátíthatjuk el az egyedi, tapasztalati tudást a múzeum sajátos kiállítótárgyairól, emellett pedig vizuálisan is komplex élményben lehet részünk. A látogatók mindemellett megismerhetik a pannonhalmi bencés szerzetesközösség hagyományait és a gyógyászati küldetés történetét.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.
Ugrás az oldal tetejére