Jelenlegi hely

Gyújtsunk gyertyát november 4-én 19 órakor a hősök emlékére!

November 4-én, az '56-os forradalom leverésének 60. évfordulóján már nemcsak a hősök, az áldozatok előtt is tisztelgünk. Az 1956-os Emlékbizottság mindenkit arra kér, hogy pénteken este 19 órától gyújtson gyertyát a mártírok emlékére – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság elnöke.

Balog Zoltán kiemelte: a gyertyagyújtás szimbolizálhatja, hogy miközben számtalan dologban vitatkozunk Magyarországon, van, amiben mindannyian egyetértünk. Kell, hogy legyenek közös pontok, és a szabadságért küzdő, azért életüket áldozó hősök, áldozatok előtti tiszteletadásban pártállástól, vallástól és kortól függetlenül találkozhatnak és megélhetik összetartozásukat az emberek.
 
 
 
A tárcavezető a 60 évvel ezelőtti, reménytelen ellenállásról azt mondta: a magyarokra jellemző, hogy amikor úgy gondolják, hogy az igazság, a szabadság ügye mellett kell kiállniuk, akkor nem mérlegelik az esélyeiket. Hozzátette, nem véletlen, hogy miközben sok helyen volt lázadás, Magyarország volt az egyetlen európai ország, amely fegyvert is fogott a megszálló szovjet hatalommal szemben.  
 
Balog Zoltán rámutatott: november 4-től az emlékezésnek a korábbinál is intenzívebb időszaka kell, hogy következzen, hiszen a szovjet csapatok bevonulása után a sortüzek, a reménytelen küzdelem, majd a perek időszaka következett. Sorra születtek tehát a hősök és a mártírok, emellett „egyre többen mocskolták be kezüket igazságtalan, minden jogalapot nélkülöző tettekkel, ítéletekkel”, és ez folyamat több évig tartott. Még 1958 után is voltak perek, és voltak olyan fiatalok, akik évekig raboskodtak a siralomházban, mert kivégzésükkel megvárták, amíg nagykorúak lettek – idézte fel a politikus.  
 
Balog Zoltán kitért arra, hogy a forradalmat követő 33 évnyi hallgatás, sőt tagadás és hazugság után 27 éve lehet elmondani és kutatni az igazságot. Ennek eredményeként lassan nevük, arcuk lesz a hősöknek és az áldozatoknak, de arcuk és nevük kell, hogy legyen a tetteseknek is. A hősökre és az áldozatokra emlékezés ideje után „el kell jönnie a tettesek, az elkövetők idejének is”, „amikor arról beszélünk, hogy kik követték el a gyilkosságokat”, mert csak ezzel lehet elégtételt szolgáltatni a mártíroknak.
 
A miniszter fontosnak nevezte, hogy mindenki megossza személyes emlékeit, és azt is, hogy a különböző társadalmi csoportok, nemzeti közösségek megtalálják saját ’56-os hőseiket. Példaként említette a roma hősöket, köztük Cziffra György zongoraművészt, akikről ma több szó esik, mint korábban bármikor.
 
Balog Zoltán szólt az 56-os Emlékbizottságról is, melynek egyik legfontosabb feladata volt, hogy elérje a rendszerváltoztatás után születetteket, azt a generációt, amely nemcsak a forradalomnak nem volt részese, de az elnyomásról sem lehet semmiféle konkrét, személyes tapasztalata. Mint mondta, őket szerették volna megszólítani a fal- és fényfestésekkel, a különböző interaktív kiállításokkal.
 
A Terror Háza Múzeum ’56-os kiállításán például felvehető egy VR- (virtual reality) szemüveg, amelynek segítségével viselője ott lehet a vörös csillag leverésénél, vagy három dimenzióban követhet végig egy kihallgatást az ítélethirdetésig, „keresheti, hogy ki a vádlott, míg rá nem döbben, hogy ő maga ül a vádlottak padján, ő az, aki nem válaszol, akinek elszorul a torka, és aki fölött kimondják az ítéletet” – fogalmazott az ’56-os Emlékbizottság elnöke.
 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére