A Család.hu most sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit.
A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.
Kütyüforradalom
Tovább növekedett az infokommunikációs technológia jelenléte a fiatalok életében. Az internet – megelőzve a televíziót – első számú médiummá lépett elő. 2016-ban a 15–29 évesek túlnyomó többségének van okostelefonja. A Facebook internetes közösségi oldal népszerűsége elsöprő.
A társadalmat alapvetően megváltoztatta az elmúlt évtizedek digitális forradalma, ebben a változásban a leginkább érintett demográfiai csoportot a fiatalok jelentik. Az ezredfordulón indult nagymintás ifjúságkutatás alapján két alapvető, a technológiát érintő változást rögzíthetünk. Az első 2004 és 2008 között következett be az otthoni internet általánossá válásával, a második 2012 és 2016 között, az okostelefonok elterjedésével. De a technológiai változáshoz képest is jelentősebb változások történtek a mindennapi tevékenységekben, a kapcsolattartástól a tanuláson és a munkán át, egészen a szabadidő eltöltésig, a mindennapi élet megannyi területén.
A 2016-os adatok azt mutatják, hogy a fiatalok túlnyomó többségének (85 százalék) otthonában van számítógép, és az eredmények azt is megmutatják, hogy míg 2008-ig az internetezés szinte kizárólagos eszköze a számítógép volt, 2016-ra az internet-hozzáférés már meghaladja a számítógép elterjedtségét.
Szociodemográfiai jellemzők szempontjából azonban jelentős különbségek vannak az országban. A nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, de az Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad az országos átlagtól.
Míg életkori csoportokban a különbségek nem jelentősek, az iskolai végzettség alapvetően meghatározza a számítógép és internet-hozzáférést. A választóvonal az alap és középfokú végzettségűek között helyezkedik el. Az alapfokú végzettségűek otthonaiban lényegesen kisebb arányban van jelen a számítógép és az internet.
Az internet legyőzte a televíziót
Otthoni internet-hozzáférésről a fiatalok 87 százaléka számolt be, ami több, mint a televíziós műsor előfizetésről (84 százalék) nyilatkozók aránya. Otthoni, vezeték nélküli internet-hálózat a 15–29 évesek háromnegyede (76 százalék) számára elérhető.
Az infokommunikációs eszközök fejlődésében napjaink legfontosabb trendje az okostelefonok terjedése. 2012-ben szinte minden harmadik (31 százalék) 15–29 éves magyarországi fiatalnak volt okostelefonja, 2016-ra már a megkérdezettek 85 százalékának. Hagyományos mobiltelefonja a fiatalok ötödének van (21 százalék), de csak egytizedük (9 százalék) számára jelenti az elsődleges készüléket. A fennmaradó 5 százalék se okostelefonnal, se hagyományos mobiltelefonnal nem rendelkezik. A településméret növekedésével növekszik az okostelefont használók aránya.
Ami 2012-ben még újdonságnak számított, 2016-ban már nem az: minden negyedik 15–29 évesnek van saját táblagépe, és a játékkonzolt birtoklók aránya is közel megkétszereződött. Az olyan okoseszközök elterjedése is mérhetővé vált, mint az okosórák, aktivitásmérők, amelyek 2016-ban fellelhetőek a fiatalok 6 százalékánál.
A nagymintás ifjúságkutatások sorozatában a 2016-os eredmények mérföldkőnek számítanak a fiatalok médiafogyasztásában, ugyanis a televízió erős pozíciója ellenére az internet egyértelműen átvette a vezető médium szerepét. A 15–29 éves magyarországi fiatalok 88 százaléka tekinthető napi internethasználónak, negyedük gyakorlatilag folyamatosan online van.
Miközben a fiatalok 63 százaléka naponta néz televíziót, a készülék és a televízióadás elválik egymástól. A megkérdezettek ötöde (19 százalék) gyakran néz televízióadást a televíziókészülék mellőzésével, harmaduk (32 százalék) a videotartalmakat zömmel nem lineáris televízióadás formájában fogyasztja. Leggyakrabban videotartalmakat lineáris televízióadáson keresztül a fiatalok alig fele (49 százalék) néz.
A digitális szakadék legerősebben a regionális elhelyezkedés és az iskolai végzettség szerint mutatkozik meg. A hozzáférés és a használat tekintetében is megállapítható, hogy az Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön élők, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok maradnak el leginkább a magyarországi 15–29 évesek többségétől.
A közösségi oldalak tagsága azonban nem mutat olyan mértékű megosztottságot, mint az eszközellátottság vagy az internethasználat, de ebben az esetben is jelen vannak különbségek. Az idősebb korcsoportokban alulreprezentáltak a közösségi oldalakon tagsággal rendelkezők és a kor csökkenésével növekszik a regisztráltak aránya. Az iskolai végzettség is hasonló, bár ellentétes összefüggést produkál, a végzettség emelkedésével növekszik a tagság aránya.
Figyelemre méltó közlés, hogy minden második 15–29 éves egy napnál tovább nem tudná nélkülözni az okostelefonját (54 százalék), az internetet (51 százalék) vagy az esetében leggyakrabban használt közösségi oldalt (44 százalék)!
Közösségi oldalak
A magyarországi 15–29 évesek több mint háromnegyede (79 százalék) tagja valamilyen internetes közösségi oldalnak, amely 2016-ban is leginkább a Facebook-ot jelenti. Mindezt jól jelzi, hogy a valamely közösségi oldalon regisztrációval bírók 80 százaléka naponta használja a Facebook-ot, míg a sorban következő Instagram napi felhasználóinak aránya 18 százalékot tesz ki.
A közösségi oldalakat leginkább szórakozásra és információszerzésre használják. Szórakozás céljából a fiatalok háromtizede (30 százalék) keres fel napi gyakorisággal online közösségi oldalt. Legalább naponta 22 százalékuk általános információszerzés, míg 16 százalékuk a helyi hírekkel kapcsolatos tájékozódás céljával használja ezeket az oldalakat.
Forrás: csalad.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges