Egy éve annak, hogy a közoktatás egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott: az iskolapadokból egycsapásra az otthoni képernyők elé költöztek a diákok és a tanárok, ezzel megszületett a karanténoktatás fogalma. A hirtelen váltás sok nehézséget okozott, mégis elmondható, hogy ezek leküzdése rengeteg pozitív tapasztalatot termelt a digitális oktatásban. Most, az első karanténoktatási hullám után egy évvel, újra otthonról tanulnak a diákok.
Mit tanultunk az elmúlt egy évből? Hogyan éljük túl a következő karanténidőszakot? Szigeti Réka szakpszichológus és Koren Balázs matematikatanár, digitális oktatási nagykövet értékelése.
Egy éve állította feje tetejére az életet itthon is a koronavírus, amelynek hatásai az oktatást sem kerülték el. Az egy évvel ezelőttivel megegyező oktatási körülmények miatt sokan úgy érzik, visszaléptünk a startmezőre, azonban az elmúlt egy év gyakorlatából született pozitív tapasztalatok most mindenki segítségére lehetnek, tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt.
Nem nulláról kezdünk ismét
„Nyilvánvalóan a legtöbbeket sokkolta a szigorítás, illetve az ismételt távoktatásra való teljes átállás” – mondja Koren Balázs matematikatanár, a Telenor digitális oktatási programjának, a HiperSulinak szakmai vezetője, digitális oktatási nagykövet. „Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy már nem elölről kezdjük ezt a létformát, hiszen minden téren tapasztaltabbak vagyunk az egy évvel korábbi állapothoz képest.”
Koren Balázs szerint a meglévő tapasztalatokon túl sokat számított az is, hogy a mostani teljes karanténoktatás megkezdése előtt maradt egy kis idő megszervezni az otthontanulás körülményeit. „Tavaly egyik pillanatról a másikra, péntekről hétfőre kellett megoldani az átállást, a többségnek bármiféle előzetes tapasztalat nélkül. Ezúttal másképp történt: lehetőség nyílt konzultálni, megbeszélni, megszervezni, mi fog történni hétfőtől és elővenni a korábbi jól működő gyakorlatokat.”
„Most már a pedagógusoknak sem ismeretlen terep a távoktatás, az alsó tagozatos tanárok is minimum több hónapnyi tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren” – mondja Koren Balázs. „Az iskolák nagy része megtalálta a tanárai számára legmegfelelőbb platformot az oktatáshoz, számos helyen egységesítették a használt felületeket, ami a karanténoktatás minden résztvevőjének könnyebbséget nyújt.
Különösen igaz ez azokra, ahol 12 osztályos képzés folyik, mert a minimális megszakítással folyamatosan távoktatásban zajló középiskolai képzés révén egy jól bejáratott rendszert alkalmazhatnak az alsóbb osztályokban is. Idén már inkább tapasztalható, hogy nem csupán belevágnak az iskolák, hogy legyen valamilyen működő megoldás, hanem saját tanár-, diákállományuknak és a különböző korosztályoknak megfelelő elvek szerint építik fel a karanténoktatás tartalmi részét is.”
Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly úgy kezdődött el a távoktatás, hogy nem lehetett tudni, meddig kell ilyen formában foglalkozni a diákokkal. „A mostani tervek szerint nem egy bizonytalan időszak előtt állunk, hanem minden alapja megvan, hogy mikorra remélhetjük a speciális helyzet végét: a tavaszi szünetet követően megindulhat a feloldás, így a jelenlegi állapot előreláthatóan egy hónapon belül megszűnik. Ez mindenkinek ad egy belátható határidőt, ami pszichésen segít túllendülni a jelenleg átélt nehézségeken.”
Meg kell találni a biztos pontokat és egy „karantén-bakancslista” is jót tehet – véli a pszichológus
„Szülőként, diákként és tanárként is nehéz lehet az értelmet és az összefüggést meglátni ebben a nehéz helyzetben, de meg kell találnunk a saját életünkben meglévő biztos kapaszkodókat” – mondja Szigeti Réka egészségfejlesztő szakpszichológus, az iskolai stresszkezeléssel foglalkozó Sulinyugi program szakmai vezetője.
A stresszkezelés, a történések feldolgozása érdekében ugyanakkor nyugodtan engedjük meg magunknak a gyászt. „Mindenkiben más érzések jönnek elő a helyzet hatására, de ezek szabadok, ne nyomjuk el őket. Legyünk nyugodtan szomorúak, vagy akár dühösek és fessük vagy rajzoljuk ki magunkból az érzelmeket, vagy írjunk naplót gondolatainkról.”
A karantén alatt összegyűlt feszültség vagy éppen bágyadtság leküzdésére a kiégés megelőzéséhez alkalmazott úgynevezett mikrotöltések lehetnek segítségünkre. Ezek olyan néhány perces időszakok egy napon belül, amikor kicsit visszatölthetjük az energiakészletünket, ráadásul ha többször végezzük őket, a hatásuk összeadódik.
„Ha elveszünk a feladatrengetegben vagy nagyon sok a házi feladat, álljunk meg egy kicsit és végezzünk rövid, fókuszált hasi légzésgyakorlatot, üljünk ki a tavaszi napsütésben az erkélyre és igyunk egyet a kedvenc teánkból, vagy csak vegyük rá magunkat, hogy dúdoljunk egy kedvelt dallamot kézmosás közben. Ezek jelentéktelen apróságoknak tűnnek, pedig nagyon hasznosak és fontos a megélésük. Ha ilyenkor visszaszerezzük az irányítást, az hatalmas erőt ad a folytatáshoz, akármilyen kis feladatról is van szó” – mondja a szakember.
A Sulinyugi távolról végzett iskolai stresszkezelési képzései alatt többször felmerült a diákokban a „karantén bakancslista” ötlete, ami már egyenesen pozitív része a bezártsághoz való pszichés hozzáállásnak: szedjünk össze néhány olyan, tanulástól független tevékenységet, ami nem a napi gyakorlatunk része, de a belátható karanténidőn belül mindenképpen el szeretnénk végezi, megtenni azt. „Ha képesek vagyunk átkeretezni ezt a valóban rettentően frusztráló helyzetet, és meglátni, hogy miként fordíthatjuk azt a saját javunkra, az szintén sokat segíthet a hétköznapokban.”
Távoktatási kisokos és díjmentesen elérhető főbb oktatási oldalak
A tavalyi karanténoktatás kezdetén a HiperSuli tanárok azonnal tanácskozásra gyűltek össze és egy online kisokosban gyűjtötték össze a tanártársaik és a szülők számára mindazokat a tudnivalókat, amik segítséget nyújthatnak a távoktatásban, valamint az arra való felkészülésben. A javaslatcsomag az órák előkészítése és javasolt felépítése, a gyakorlati megvalósítás, valamint a megfelelő digitális módszerek kiválasztásában nyújt a mai napig segítséget.
A Telenor a novemberi veszélyhelyzeti intézkedések idején az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) egyeztetve díjmentesen elérhetővé tette a főbb oktatási oldalakat ügyfelei számára. Az eredetileg 2021. február 8-ig érvényes díjmentességet most – immáron második alkalommal – egyészen a hazai veszélyhelyzeti intézkedések fennállásáig meghosszabbítja. Ennek köszönhetően a mobiltársaság aktív adathozzáféréssel rendelkező ügyfelei számára ezen oldalak látogatása nem fogyasztja a tarifába foglalt adatkeretet. A díjmentesen elérhető főbb oktatási oldalak listája ezen a linken érhető el.
A Telenor Magyarországról:
A Pannon GSM néven alapított Telenor Magyarország 1994. március 27-én Magyarországon elsőként indított kereskedelmi GSM-szolgáltatást. A jelenleg 75%-ban a cseh PPF Csoport, és 25%-ban az Antenna Hungária tulajdonában álló cég a hazai piac egyik vezető mobiltávközlési vállalataként több mint 1300 munkavállalót foglalkoztat. 3,1 millió előfizetőt lát el hatékony, megfizethető és könnyen használható hang- és adatátviteli megoldásokkal, digitálisan elérhető tartalmakkal, üzleti megoldásokkal és értéknövelt szolgáltatásokkal. A hazai lakosság 99,5%-a számára elérhető Hipernet hálózatának folyamatos fejlesztésével, innovatív megoldásaival a hazai piac hosszú távú befektetője.
A Telenor évek óta elkötelezett az átlátható vállalati működés és az etikus magatartás iránt. A rendelkezésére álló mobiltechnológiák és szaktudása révén a HiperSuli oktatási programban segíti a digitális oktatási módszertanok és a biztonságos internetezési ismeretek terjedését. Nagy hangsúlyt fektet a magas szintű ügyfélkiszolgálásra, ezért folyamatosan fejleszti ügyfélszolgálati csatornáit, amelynek eredményeként a Telenor 2019-ben a személyes, az elektronikus, valamint a telefonos ügyfélkiszolgálás kategóriában is díjat nyert a „Client 1st – Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” versenyen. Telenor image bank: sajtokepek.telenor.hu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
