Jelenlegi hely

A mozgásfejlődés jelentős mérföldköve: a hasalás

Kisbabás szülőként sokszor hallottad a gyermekorvostól, védőnőtől, hogy ébren tedd minél többet hasra a babát? Vajon tényleg olyan nagy jelentősége van a pocakon töltött időnek a fejlődés szempontjából? Mit tehetsz, ha a Te picikéd ezt nem szereti?

Ezekre a kérdésekre kaphatsz választ cikkünkből!

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének állásfoglalása szerint a babáknál a háton fekvés az alvásra, a hason fekvés az ébrenlétre, a játékidőre való. Azonban a legtöbb csecsemő számára a hasonfekvés eleinte szokatlan, megerőltető és nem túl komfortos helyzet, gyakran nemtetszésüket fejezik ki ellene. Hason fekve a fej emelése, ami ebben az életkorban még arányaiban óriási a testhez képest, annak megtartása, a kis karokra való támaszkodás hatalmas erőfeszítést igényel a baba részéről, ezért általában a picurkák ilyenkor ellenkeznek és akár keserves sírással is reagálhatnak az új helyzetre. A szülők sokszor tanácstalanok, hogyan is lehetne ezt megszerettetni velük, és végül emiatt inkább nem is erőltetik a hason fekvés gyakorlását. Ez azonban gyakran mozgásfejlődési problémákhoz vezethet.

Babákkal foglalkozó gyógytornászként, lassan két évtizedes praxisom során azt tapasztaltam, hogy a megkésett mozgásfejlődéssel hozzám forduló babák esetén az előzményekben a hasonfekvés elutasítása szinte kivétel nélkül tetten érhető.

Miben segít a pocakon töltött idő?

Évtizedek óta tartó széleskörű kutatások egyértelműen összefüggést mutattak ki az ébren hason eltöltött idő, és a mozgásfejlődés mérföldköveinek teljesítése között. Azok a babák, akik az első 6 hónapban több időt töltöttek hason, hamarabb kezdtek el forogni, kúszni, mászni, mint akik ezt negálták. Hason fekve ugyanis nagyon szépen megerősödik az izomzat, főképp a hát-, nyak-, váll- és karizmok.

Kimutatták, hogy az általános fejlődésre is pozitív hatással van a hason fekvés. Ezen kívül a hasfájás csökkentésében is jelentős szerepe van, hiszen a bélgázok könnyebben tudnak távozni ilyenkor. A szebb koponyaforma kialakulását segíti, a laposabb bababuksik is szépen kigömbölyödnek, ha rövidebb a háton eltöltött idő. Ráadásul a gyermekkori elhízás esélyeit is jelentősen csökkenti.

Mikor és hogyan kezdd el a gyakorlást?

Nyugodtan, már az első napoktól hasra tehetitek a kisbabátokat, amikor a kórházból hazaérkeztetek. Csupán néhány dologra kell odafigyelni a siker érdekében:

  • Akkor próbálkozz a hasalással, amikor babád éber, és láthatólag minden rendben van vele, jó a kedve.
  • Éppen két étkezés között van. Ne rögtön étkezés után tedd hasra, mert akkor még könnyen bukhat.
  • Viszonylag keményebb felületet válassz a gyakorláshoz (pl.: habtapi játszószőnyeg), ne süppedőset.
  • Ne tegyél rá semmit, amit markolászni tud, textilpelus nem szükséges alá, még akkor sem, ha nyálzik.
  • Elé lefeküdsz, vagy tehetsz elé érdekes játékot, fekete-fehér kontrasztos bébikönyvet kb. 20-25 cm-re.

Eleinte mindenképpen felügyelet mellett maradjon a baba hason! Kezdetben előfordulhat, hogy véletlenül az arcocskájára támaszkodik le. Ilyenkor fordítsd át óvatosan oldalra a fejét, lehetőleg váltva, egyszer jobbra, egyszer balra.

Mennyi gyakorlásra van szükség?

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének ajánlása szerint naponta 2-3 alkalommal, rövid ideig (3-5 perc) kezdhetjük a gyakorlást, ezután ahogy ügyesedik a baba és megszokja ezt az új helyzetet, ezt az idő növelhetjük, és egyre inkább törekedjünk arra, hogy az ébren töltött órák legnagyobb részét pocakra téve töltse.
Két és fél hónapos korra általában már viszonylag stabilan tartják hason a fejüket. Három hónapos korban alkalmanként már 15 percig is ügyesen megy, és addigra már az alkartámasz is szépen kialakul.

Mit tegyek, ha kisbabám nem tudja tartani a fejét?

Eleinte még az átfordításhoz is segítségre lehet szüksége, ezért is kell mellette lennünk, és nem elvárás rögtön, hogy önállóan megtartsa fejecskéjét. Próbálhatod fej felől kissé megemelt helyzetbe hozni, ez segíti a könnyebb fejemelést, a fejre ható gravitációs erő csökkentése által.
Ezt elérhetjük úgy, hogy háton fekve egy nagyobb párnával megemeljük fejünket, és felénk nézve tesszük a mellkasunkra. Nagyon szeretnek így „beszélgetni”. Amíg nem alakul ki az önálló alkartámasz, segíthetjük a kis karok pocícióját úgy, hogy könyöküket a váll alá helyezzük.


 

Nehezítheti a hason fekvés kialakulását akár izomtónusbeli eltérések (fokozott vagy csökkent tónus), egyéb neurológiai (fokozott csecsemőkori reflexek) illetve ortopédiai (ferdenyak, C-tartás) problémák.

Néhány konkrét példa, ha hason:

  • nem tudja letenni a fejét
  • mindig csak egy irányba teszi le vagy mindig egy irányba néz
  • nem próbálja felemelni, átfordítani
  • ferdén tartja
  • a karját folyamatosan hátrafeszíti, nem támaszkodik rá soha.

Ha felmerül a gyanú, jelezzétek a gyermekorvosnak és a védőnőnek a további kivizsgálás és mielőbbi kezelés érdekében!

    Próbálkozzunk minél változatosabban!

    • Mellkasa alá pocakpárnát vagy nyakpárnát téve is nyújthatunk a hasalási időn, ez is egy könnyített helyzet, amíg még a fejtartáshoz és az alkartámaszhoz segítségre van szüksége. Egy „U” alakban összetekert törülköző is megfelel erre a célra.
    • Combunkra helyezve a tükör felé fordulva például magukat is szívesen nézegetik. Létezik hasalós-forgós játék, ami színesebbé teszi a hasalás gyakorlását. Nagyon szeretik, ha a földön eléjük fekszünk, és beszélünk, mondókázunk, énekelünk.
    • A fitball labda, a bosu, a gördeszka esetleg a hason fekve történő hintázás, mind feldobhatja a hasalás perceit.

    Kelemen Lilla gyógytornász
    Pfaffenrot terapeuta, 3D scoliosis terapeuta
    +36 30 279 6863



    * a hasalás, pocakidő, hason fekvés a cikk teljes terjedelmében az éber állapotban történő hason fekvésre vonatkozik
     

    Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

    Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
    Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Neked ajánljuk!

    Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

    Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

    Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
    Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

    Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

    A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
    Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

    Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

    A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
    Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

    Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

    Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
    Ugrás az oldal tetejére