Jelenlegi hely

A kisgyermekes anyák egészségértése a legjobb Magyarországon

A kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint egy felmérésben vizsgált többi nő és férfi értéke. A kisgyermekes anyukák például könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat, mint a többiek.

A magyar családokban a gyermekgondozással, az egészséggel, betegséggel kapcsolatos teendők ma is nagyobb részt hárulnak a nőkre, ezért kiemelten fontos a jövő generáció szempontjából a kisgyermekes anyák egészségértési szintje, azaz hogy mennyire tudnak egészségügyi kérdésekben és az egészségügyi rendszerben tájékozódni és mennyire képesek megfelelő döntéseket hozni a prevencióval vagy a betegségek kezelésével kapcsolatban.

Egy közelmúltban készült felmérés eredményeit elemezve kiderült, hogy a 15 évnél fiatalabb gyermeket nevelő magyar édesanyák egészségértési szintje ugyan magasabb az átlagosnál, és eléri a nyugat-európai lakosok átlagos értékét, de még így is minden harmadik családanya egészségértése a problémás vagy nem megfelelő kategóriába esik, azaz nekik nehézséget okoz megszerezni, megérteni, feldolgozni és alkalmazni a saját és családjuk számára fontos, az egészségükkel kapcsolatos információkat.

Ilyenkor ősszel, az iskolakezdéskor és az ezzel sokszor együttjáró fertőzéses időszakban különösen aktuális a kérdés: vajon mennyire jelent problémát az édesanyáknak a sokszor összetett feladatot jelentő beteg családtagok gondozása, a védőoltásokkal és a megelőzéssel kapcsolatos döntések meghozatala.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jóvoltából Magyarországon is elkészült a nemzetközileg validált Egészségértés – Health Literacy Survey EU kutatás – kilencedikként a világon, melyben a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. A kutatás nem tudásszintet, hanem az élet három, egészséggel kapcsolatos területén (egészségügy, prevenció, egészségfejlesztés) mért négy információfeldolgozási szintet (elérés, megértés, értékelés, alkalmazás), illetve az ezekhez kapcsolódó készségeket, képességeket mért.

A 2015-ben, 1008 fős reprezentatív mintán végzett kutatás óriási problémát tárt fel, hiszen az adatokból kiderült, hogy minden második magyar embernek nem megfelelő vagy problémás az egészségértése, a magyarok 43%-ának nehézséget okoz az orvosi információk értelmezése, értékelése. A kutatásból ugyanakkor arra is fény derült, hogy a nők egészségtudatossági szintje magasabb a férfiakénál – hasonlóan a vizsgálatba bevont legtöbb országhoz. De mi a helyzet a gyerekeket nevelő anyákkal?

A kutatás külön csoportként kezelte a kisgyermekes anyákat, akiknek 15 évnél fiatalabb gyermekük van. Az elemzésben két másik csoport eredményeivel vetette össze ennek a csoportnak az eredményeit: olyan nőkkel, akiknek nincs 15 évesnél fiatalabb gyermekük, valamint a férfiakkal.

Kiderült, hogy minden harmadik családanyának problémás az egészségértési szintje, ami a teljes lakossághoz képest jobb eredmény ugyan, mégis elgondolkodtató arány, ha figyelembe vesszük az anyák családi egészséggondozásban játszott kiemelt szerepét. Ha a konkrét kérdéseket elemezzük, kiderül, hogy minden harmadik kisgyermekes anyának nehézséget jelent például annak megítélése, hogy mely védőoltásokra lehet szükség, ugyanúgy közel egyharmaduk korlátozottan érzi képesnek magát arra, hogy megítélje, a médiából szerzett, betegségekkel kapcsolatos információk megbízhatóak-e.

Ugyanakkor elmondható, hogy a kisgyermekes anyák átlagos Összesített Egészségértési Indexe szignifikánsan magasabb, mint a többi nő és férfi értéke. Érdekes, hogy saját bevallásuk szerint könnyebben találják meg, ítélik meg és értik meg a védőoltásokkal, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos információkat. Körükben közel minden harmadik válaszadó könnyűnek találta ezeket a feladatokat, míg a másik két csoportban csak minden negyedik, minden ötödik ember vélekedett így.

A médiából szerzett információk megbízhatóságának megítélése is könnyebb számukra, mint az átlagos magyar embernek. 2/3-uk kifejezetten vagy inkább könnyűnek érzi ezt, míg a másik két csoportban ez csupán a válaszadók felére igaz. Itt is fontos megjegyezni, hogy ugyanez a feladat az, amit a legnagyobb arányban találtak inkább vagy nagyon nehéznek is – 1/3-uk csak korlátozottan érezte magát képesnek erre.  Az ebbe a csoportba tartozók egészséggel kapcsolatos cselekedetei, döntései nagyban kiszolgáltatottak a másoktól kapott információknak. Rengeteget jelenthet esetükben a védőnők, gyermekorvosok, háziorvosok, szakorvosok és gyógyszerészek segítsége az egészséggel kapcsolatos információk értelmezésében.

Az egészségértés képessége átszövi a mindennapjainkat, így a bevásárlást is érinti. Az élelmiszerek csomagolásán található információk megértése kiemelten fontos az anyák körében, akik jellemzően a családi bevásárlásokat végzik, azonban közel harmaduknak ez nehézséget okoz. Igaz ugyanakkor, hogy ezen a területen is „jobban teljesítenek” az anyák az országos átlagnál, hiszen minden negyedik, ebbe a csoportba tartozó nő nagyon könnyűnek tartja ezeknek az információknak a megértését, ezzel szemben a másik két vizsgált csoportban 15-16% százalék állította ugyanezt.

Mivel a 15 évnél fiatalabb gyermekeket nevelő anyák eleve magasabb egészségértési szintről indulnak, és mivel családjukra, gyermekeikre nagy biztonsággal kiterjedne minden rájuk vonatkozó pozitív program, a felmérés eredményei alapján elmondható, hogy érdemes lenne kifejezetten az édesanyák egészségértését támogató programok kidolgozása. Ez vonatkozhat akár a tudásszint növelésére, akár döntéshozási segítségre, akár arra, hogy hogyan tudnák hatékonyabban egészségre nevelni gyermekeiket, bevonni a férfi családtagjaikat, hogy megoszthassák velük ezeket a terheket.

Forrás: aipm/csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

Az egyik legfontosabb izmunk- mégis alig tornáztatjuk

A mélymedencei izomzat. Akinek már van gyermeke, pontosan tudja, milyen változásokat hoz létre a várandósság és a szülés ebben az izomcsoportban. Alaposan kinyújtja, meggyöngíti, néha pedig még egyéb sérülések is keletkeznek rajta. Ennek következtében megjelenhet az inkontinencia, kitágul a hüvely, megsüllyedhet a méh. Fájhat a derekunk is. A jó hír az, hogy tornával szinte teljesen helyrehozható.
Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

Nem kell egyedül megküzdened a technológiával – itt a mivagyunk.hu

2026-ban minden a mesterséges intelligenciáról szól... Körülöttünk van, alakítja a munkánkat, a mindennapjainkat, csak éppen senki nem magyarázta el nekünk magyarul, érthetően, hogy mit kezdjünk vele. Eddig.
Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

Nem te vonzod be a bántalmazókat, sajnos jönnek maguktól is

“Hogy vonzottam be? Kötődési zavarom van? Kapcsolatfüggő vagyok?” Kérdezi sok nő tanácsadói praxisomban a bántalmazó kapcsolatáról. Bár ezek a nők a saját lelkükben keresik a hibát, nem ott van a baj.
Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

Ha nyílnak a kertben a kék ibolyák....

A tavasz első hírnökei, a hóvirág, a krókusz, a tőzike, a nárcisz után előbújtak lila színben pompázó és illatos ibolyák is. Az ibolya azon túl, hogy ehető növény, jótékony hatással van az emberi szervezetre. 
Ugrás az oldal tetejére