Az Európai Mellrák-konferencián bemutatott eredményeik azt jelenthetik, hogy „egyes betegeknek nem lesz szükségük kemoterápiára” – idézte a szakembereket a BBC News honlapja.
A tesztelt gyógyszerek a daganat olyan „gyenge pontjára” irányulnak, amely minden tizedik melltumorban található meg. A teszteket végző orvosok maguk sem vártak ennyire jó eredményeket.
Azt kutatták, hogy a gyógyszerek miként befolyásolják a mellrákot abban a rövid időszakban, ami a diagnózis és a daganatot eltávolító műtét között telik el. Azt tapasztalták, hogy egyes betegeknél az operáció idejére már nyoma sem maradt a ráknak.
„Nyilvánvaló, hogy egyes páciensek szervezete tökéletesen reagált. Rendkívül izgalmas, hogy milyen gyors volt a folyamat” – mondta Judith Bliss, a Brit Rákkutató Intézet munkatársa a BBC-nek.
A két gyógyszer a lapatinib és a Herceptin néven ismertebb trastuzumab, mindkettő egyes melldaganatok HER2 jelű fehérjéje ellen irányul, ez a receptor készteti növekedésre és szaporodásra a melldaganatok egy típusát.
A Herceptin a rákos sejtek felszínén fejti ki a hatását, a lapatinib a sejtbe jutva hatástalanítja a HER2-t.
A teszteket olyan páciensekkel végezték, akiknek 1-3 centiméteres volt a tumora. Kevesebb mint két hét kezelés alatt az esetek 11 százalékában teljesen eltűnt, további 17 százaléknál 5 milliméternél kisebbre zsugorodott a daganat.
Az úgynevezett HER2-pozitív mellrákot jelenleg műtéttel, ezt követően kemoterápiával és Herceptinnel kezelik. Bliss szerint az eredmények végül oda vezethetnek, hogy egyes betegeknek nem lesz szükségük kemoterápiára, ehhez azonban nagyobb léptékű kutatások szükségesek, mert a HER2-pozitív daganatok esetében nagyobb a kiújulás kockázata – mondta Judith Bliss.
A mellrák ma legalább tíz különböző betegséget jelent, mindegyiknek más az oka, más kezelést igényelnek, a betegeknek eltérőek az életkilátásaik.
MTI.
