Böjte Csaba Karácsony közeledtével arra biztat bennünket, hogy az életünkben felmerülő nehézségek, gondok, problémák ellenére ne térjünk le a szeretet, a hit, a bizalom útjáról. Hogy jónak lenni jó, jót tenni jó. Arra ösztönöz, hogy higgyünk a szeretet végső győzelmében, hiszen ez viszi a világot előre, s az, hogy vágyunk a jóra, a szépre.
- Miért vagyok én optimista? Azért, mert jó dolog jót tenni! Olyan rossz dolog rossznak lenni. Rosszul érezzük magunkat, ha rosszat teszünk. Az ember arra teremtődött, hogy Jó legyen! – mondta.
- Arra biztatnálak, hogy merjünk bátran jók lenni! Merjünk a szeretet útjára lépni, merjünk virágot adni a másiknak, merjünk kedvesen szólni, merjünk bocsánatot kérni! Hihetetlen erő van abban, mikor az ember felszabadul a szeretetben! A bűn az megkötöz, lehúz, összetör, bemocskol, sötétségbe zár. A jó cselekedetek, a szeretet tettei felemelnek! Olyan jó dolog befogadni egy árva gyereket! Higgyünk ebben a világban, higgyünk egymásban! Higgyünk abban, hogy a jó szó meghozza a maga gyümölcsét. Higgyünk a befogadásban! – folytatta.
Böjte Csaba az elmúlt 25 évben több mint 5 ezer hátrányos helyzetű gyereket fogadott be az utcáról, s tapasztalata szerint egyikről sem tudja azt mondani, hogy nem érte meg. Számára gazdagságot jelent befogadni, hiszen elmondása szerint sokkal szegényebbnek érezné magát hitében, emberségében, anyagilag, minden szempontból gyerekek nélkül, mint gyerekekkel.
Üzenete a Kárpát-medencei magyaroknak, és a borsodi családoknak lelki problémákra nem más, mint a gyerekáldás. Elmondása szerint a gyerek olyan, mint az orvosság, az orvosságot is használat előtt „fel kell rázni”, a gyermeket is.
- Meg kell fogni a gyermek derekát – lehetőleg ebéd előtt – és feldobjuk-kifogjuk, eldobjuk-kifogjuk, háromszor, négyszer. A gyerek elkezd kacagni, átöleli a nyakunkat, ad egy puszit, 10 évvel továbbélünk! S naponta ezt háromszor megcsináljuk. Még senki nem jött vissza, hogy ez a recept nem alkalmas – fogalmazott.
Böjte Csaba elmondta, hogy szeptember elején Rómában tartott konferencián szembesült azzal, hogy mi itt Európában jobban élünk, mint a világ 95%-a, azaz 100 emberből 95 rosszabban él, silányabb vacsorát eszik, silányabb körülmények között éli mindennapjait. Még megdöbbentőbb volt számára a tény, hogy több mint 150 millió utcagyerek van. Arra biztat bennünket, hogy merjünk tenni ez ellen, lehetőségeinkhez mérten, akár a közvetlen környezetünkből indulva.
Miskolcimami - Murányi Tímea
