„Páratlan délután”

Szeptember 30-án fotókiállítás megnyitóra hívtak Miskolcon a Holdam Udvarba.  A kiállítás az „Egyedülálló anyák” projekt keretében valósult meg, a hely pedig Miskolc belvárosában, a Széchenyi u. 19. f/7 épületében, a Weildlich-udvarban található.

A Holdam Udvart (civil anyaközpont és családbarát közösségi tér) a hasonló nevű egyesület (Holdam Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület) működteti, mely 2007-ben alakult.  „ A Holdam Egyesület a nőiség, az anyaság, a szülés és a születés minél teljesebb, tudatos megéléséért munkálkodik.” Az udvar – a tagok önkéntes munkájának eredményeként is - 2011 óta áll nyitva szinte mindig a kismamák, kisbabák számára. Mindemellett hiánypótló feladatot is ellát, mert Észak-Magyarország első civil anyaközpontja, mely tagja az Anyaközpontok Nemzetközi Hálózatának (www.mine.cc).

Én, bár nem vagyok érintve (nincs kisbabám) többször jártam náluk. A földszinten mindig játszótér fogad. A nagyobb (2-3 éves) gyerekek mamájuk és az ottani képességfejlesztő játékok segítségével és néha egymással is, játszanak. A kisebbek vagy alszanak, vagy mamájuk mellein csüngenek és azután alszanak.  Ilyenkor tudják a mamák megbeszélni közös élethelyzeteiket, esetleges problémáikat. Ez a hely nagyon barátságos, valóban otthonos. Nekem úgy tűnt, itt mindenki jól érzi magát. A mamák látják „felnőni” kicsinyeiket, a kicsik pedig közösségben is védett környezetben érezhetik magukat, anyjuk mellett. Mindemellett barátságok is alakulnak –természetesen- a babák és a mamák között is. De az otthonosságot fokozzák a hely szolgáltatásai is. A konyha, amit szintén közösen használnak az anyukák, ahol többek között meg tudják melegíteni a kicsik ebédjét, ezért nem kell hazamenniük. A másik nagyon hasznos terület a fürdőszoba, hiszen pelenkázó, külön babavécé található benne. Szóval, minden megvan itt, ami egy kisgyerek gondozásához, ápolásához szükséges. És ami nagyon fontos még, a belváros szívében!

Az emelet a közös foglalkozásoké és előadásoké. Van itt minden, amire egy kismamának, vagy egy szülés előtt álló nőnek szüksége lehet: szülésfelkészítő tréning, baba-mama torna, baba-mama jóga, kanga-tréning,  de van külön a mamáknak is mozgási lehetőségük: mama torna, stb. Itt zajlanak a programok, előadások: információszolgáltatás családoknak, baba-mama klub, szoptatós kör, babahordozós klub, dúlaügyelet, önsegítő csoport találkozók, munkaerő-piaci tréningek, de a fórumszínháznak is az emelet ad otthont.

Sokan veszik igénybe a Holdam szolgáltatásait, és az igénybevevő kismamák gyakran önkéntesként szintén szolgáltatásokat nyújtanak, pld. angol baba-mama klubot vezetnek. Az udvar szolgáltatásai ingyenesek, hétfőtől-péntekig mindig nyitva állnak az érdeklődők előtt. Ha betértek ide, Ti is vidám, családias környezetbe fogtok csöppeni. Elérhetősége: holdam.hu (de természetesen a Facebookon is megtalálhatóak).

 Ez a hely nem csak a közösség élményét adja, de védelmet is nyújt, és segítséget abban, hogyan érvényesítsd jogaidat, hogyan állj ki magadért, a közösség erejével.

Itt térek most vissza a kiállításra. Az „Egyedülálló Anyák” projekt a Holdam egyik fontos küldetése. Nagyjából ismerjük –sajnos- a statisztikát, amely arról tájékoztat, hogy Magyarországon  minden 5. családban egy szülő gondoskodik a gyerekek felneveléséről, és ezen szülők 85 %-a az anya.  B-A-Z megyében 38 249 fő egyedülálló anya van, akik száma országosan és a megyében is, egyre növekszik. Vajon miért van ennyi nő, anya egyedül a gyerekkel, gyerekekkel? A lelki (testi) sérülések, előítéletek, megalázottság mellett hogyan van energiájuk a munkájukra (ha van) és a gyerekekre? Ki segít, segít –e nekik valaki abban, hogy újra felemeljék fejüket, kilássanak a problémákból, és újra egyenértékűnek érezzék magukat a többi „normális”, nem elvált, nem megbélyegzett nővel?

Az egyedülálló anyákkal nem foglalkozik senki. Ha van munkájuk, nem díjazzák a munkahelyek, ha - más segítség hiányában – táppénzre kényszerülnek a gyerek betegsége miatt. A társadalom is szinte elítéli őket, éreztetve „nem normális voltukat”. Mindezek miatt nem csoda, ha egy egyedülálló anyának az anyagi gondjai mellett önértékelési problémái is vannak, és szerencse, ha talál egy hasonló sorsú barátnőt, akivel legalább azt érezheti, nincs egyedül.

Mindezek megoldásában próbál segíteni a Holdam „Egyedülálló Anyák” projektje. „Projektünk három fő célja az egyedülálló anyák támogatása, a társadalmi környezet szemléletének formálása, valamint a lokális társadalomban a célcsoport ön-érdekérvényesítő lobbi-tevékenységének elindítása.”

Mindezek érdekében önsegítő, és „Erő a változáshoz” csoportokat szerveznek a bántalmazott nők számára. Egyéni mentor program keretében pszichológusokkal, szakértőkkel beszélgethetnek problémáikról az egyedülálló nők. De van „mesterember adatbázis”, ahol az otthon felmerülő szerelési munkákra megbízható szakembereket találnak (akiket leteszteltek a Holdam munkatársai).

1 éve sugároz a Civil Rádió Miskolc, ahol hetente hallhattok fontos beszélgetéseket, információkat az egyedülálló anyák helyzetével kapcsolatosan is. Szerveznek megmozdulásokat, fellépéseket, közös akciókat is, amikre nagyon nagy szükség van, hogy az emberek megismerjék, léteznek az „Egyedülálló Anyák” is, és ők is szeretnék, ha megismernék a problémáikat, legalább azért, hogy egy kicsit csökkenjen az előítélet velük szemben, nőjön a szolidaritás. Mindezekkel szeretnék a társadalom felelősségvállalását erősíteni az Egyedülálló Anyák irányába. Létrehoztak szakmai fórumokat, konferenciát szerveznek, és megjelenik egy folyóirat is időről időre, az „Aktív Anyák Hangja.”

Ezen figyelemfelhívó akciók egyike volt ez a fotókiállítás is, melyet Zámborszky Eszter (az egyesület önkéntes koordinátora) nyitott meg. A felső rész majdnem teljesen megtelt érdeklődőkkel, természetesen jelen voltak a sajtó képviselői is.

Eszter az egyedülálló anyák nehézségeiről beszélt, de arról is, milyen erősek így, együtt.

Ezek után megszólalt a fotók alkotója is, Tuczai Rita. Ő elmondta, a 10 kép, melyeket most láthatunk, mind olyan élethelyzetekben készült, amik „kicsapják a biztosítékot”. A képek szereplői mind egyedülálló anyák, a Holdam dolgozói, önkéntesei, barátai. A képek témája: a mindennapi élet, a számlák, egyedül 4 gyerekkel, egyedül a gondokkal, vagy a fotós saját magáról készült alkotása, melyben kutyáit próbálja megnyugtatni, mondván őket megsétáltatni aztán már végképp nincs ideje.

Rita elmondta, a fotók száma bővülni fog!

Majd bemutatkoztak a Holdam tanácsadói is. Elsőként Simonné Huszár Katus pszichológus beszélt magáról és a Holdamhoz fűződő kapcsolatáról. Elmondta, havi 3 alkalommal várja az egyedülálló anyákat egyéni tanácsadásra. Hisz abban, hogy közösen sikerül megoldani a problémákat.

Őt Drahos Judit szakpszichológus követte, aki havonta kétszer tart csoportos foglalkozást az egyedülálló anyák részére.  Elmondta, a „címkézés” ellen van, szerinte az ANYÁK ügyesek, megoldják a problémáikat. Feladata az egyedülálló anyákban rejlő belső erőforrások megerősítése, szerinte ébredeznek az (egyedülálló) anyák.

Végül Szeszák Szilvia rendező, drámatanár következett.  Beszélt arról, hogy közösen létrehoztak a Holdamosokkal egy előadást, ami szintén „kicsapta a biztosítékot”. Ez a darab a „HatTyúk” című (6 nőről szóló előadás) interaktív közösségi színjáték volt.  „Fórumszínház”, melynek lényege, hogy nem színészek játsszák a szerepeket, az előadás célja a figyelemfelhívás a társadalom problémáira. Az érintettek játsszák, a néző aktív szereplő, „az elnyomottak színháza”. Mindenkiből hatást váltott ki az előadás, mely szintén az egyedülálló nők helyzetét tárta fel kegyetlen őszinteséggel.

Szilvi elmondta, most ismét fórumszínházi előadásra készülnek, melynek próbái itt lesznek a Holdam emeletén. Hetente kétszer fog találkozni egyedülálló anyukákkal, ők fogják játszani a szerepeket. Október végén előadás! Senki nem marad „érintetlenül”.

Ezek után Eszter megköszönte a résztvevők jelenlétét, bízva abban, hogy hasznos volt ez a rendezvény, amelynek lesz folytatása. Elmondta még, hogy egy filmvetítéssel is szolgálnak még, a „Sráckor” c. amerikai filmdrámával, szintén figyelemfelkeltő szándékkal, majd a filmről fognak beszélgetni.

Végezetül a Holdam dolgozói a lenti helyiségben finom falatokkal várták a jelenlévőket, ahol mindenki jó hangulatú közös beszélgetésbe, ismerkedésbe fogott.

Én egy 4 gyerekes anyukával –az egyik kép főszereplőjével- ismerkedtem meg, aki magával hozta legkisebb, 1 éves kislányát. Mesélt nekem egy kicsit az életéről. Arról, hogy 4 gyerekkel maradt egyedül, de nem bánta meg, sőt! Ő kezdeményezte a szétválást, mert már nem bírta tovább, nem a fizikai bántalmazást, hanem,..erről nem mesélt. Visszaköltözött Miskolcra –mert nem is itt éltek-, a 4 gyerek mellett – neki a szülei segítenek- kanga tréninget oktat hetente többször, novembertől terhes tornát is fog tartani, és még sok mindent szeretne tanulni. Azt mondja, jól és szabadnak érzi magát! És végre azt csinálhatja, amit szeretne. És itt is nagyon jól érzi magát.

Szerző: Ádám Magdolna - Miskolcimami