Jelenlegi hely

Közös gondolkodás a gyerekek biztonságáért – Erről szólt a XV. Média- és internetkonferencia

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kétnapos Média- és internetkonferenciát tartott, melynek középpontjában a gyerekek és a digitális világ kapcsolata, az online gyermekvédelem, a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai, valamint a közösségi média jövője állt.

A kétnapos eseményen pszichológusok, kiberbiztonsági szakértők, hackerek, médiaszakemberek, nyelvészek és influenszerek osztották meg tapasztalataikat és tudásukat a Magyar Telekom Székházban. 

A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte: a szervezet immár 1997 óta vizsgálja a gyermekek és családok médiahasználati szokásait; az internet térhódítása új dimenziókat nyitott meg ebben, ezért 2011 óta a világháló témája is bekerült a konferenciák fókuszába.

Mesterséges intelligencia – eszköz vagy társ?

A mesterséges intelligencia szerepét és társadalmi hatásait többen is elemezték az előadások során. Dr. Aczél Petra nyelvész, kommunikáció- és médiakutató, retorikus, 12 pontban fogalmazta meg, hogyan lehet a gyerekeket és családokat a tudatos AI-használatra felkészíteni – hangsúlyozva, hogy

az AI nem családtag, nem ajándék, hanem egy üzleti termék, amely ugyan hasznos lehet, de csak akkor, ha felelősen használjuk. Ezért ne bízzunk rá morális döntéseket, és mindig ellenőrizzük a válaszokat.

Guld Ádám egyetemi docens (PTE) a mesterséges intimitás és a paraszociális kapcsolatok új formáiról beszélt – arról, hogyan alakítják át az AI-alapú megoldások az emberi kapcsolódásról alkotott képünket, és mi ennek a veszélye különösen a fiatal felhasználók esetében.

Turányi Tatjána kiberpszichológiai tanácsadó és Sipka Bence pszichológus, ember-technológia tranzakció szakértő az MI-vel való „társalgás” pszichés és társas következményeit vizsgálták. Fő kérdésük: mivel pótolják a fiatalok az offline közelséget – és milyen következményekkel jár az, ha a válaszuk az MI?

Makay József kiberbiztonsági szakértő és Szertics Gergely MI-szakértő az oktatásban megjelenő MI lehetőségeit és kihívásait mutatták be: míg az eszköz gyors és hatékony, fontos, hogy a tanulás ne váljon pusztán „outputként” előállított tartalommá.

Digitális gyermekvédelem – új kihívások, új válaszok

Dr. Hegedűs Judit habilitált egyetemi docens, tanszékvezető (NKE Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék) a kriminálpedagógia és a digitális gyermekvédelem metszéspontjaira hívta fel a figyelmet, kiemelve azokat az intézkedéseket, amelyek segíthetik a veszélyeztetett gyerekeket az online térben. Példaként említette a Váltó-sáv Alapítvány börtönprogramjait, valamint az OGYSZ-ORFK-NKE RTK által indított forenzikus gyermekvédelmi képzést, mely kifejezetten a bántalmazott gyermekek ki- és meghallgatásának speciális módszerére készít fel.

Kissné Zsámboki Réka egyetemi docens, tudományos és külügyi dékánhelyettes (SOE Benedek Elek Pedagógiai Kar) előadásában a „digitális szülőség” kihívásairól szólt – és feltette a kérdést: hogyan lehetünk „elég jó szülők” egy digitálisan túltelített világban?

Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, kommunikációkutató, dékán (NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar) a kidfluenszerek jelenségét vizsgálta. Előadásában hangsúlyozta: a tartalomgyártás munka, a gyerekek védelme viszont hiányos – miközben az AI már az emojik mögé is „belát”.

Mentális egészség, digitális túlterhelés

Tari Annamária pszichoanalitikus, pszichoterapeuta arra figyelmeztetett: a kamaszokat érő vizuális és nyelvi ingerek mennyisége és sebessége túlterheli a személyiségfejlődés természetes ütemét. A közösségi média és az AI egyszerre teszi gyorssá és felszínessé a fiatalok érzelmi életét, és szoktatja le őket az erőfeszítések értékeléséről.

Közös gondolkodás a gyerekek biztonságáért

A konferencián kiemelt figyelmet kaptak a legsúlyosabb online kockázatok is. Szó esett a cyberbullying és a szexting jelenségéről, ezek feldolgozási lehetőségeiről, valamint arról, hogy milyen kihívásokat jelent a gyermekpornográfia jelenléte az online térben.

Hangsúlyt kapott még a gaming: a videojátékok világához érdemes árnyaltan és edukatívan közelíteni, nem pusztán tiltással kezelni. Az előadások között külön blokk foglalkozott azzal, hogyan jelenjen meg az online gyermekvédelem a közszolgálati oktatásban, és milyen képzésekre lenne szükség a terület szakemberei számára.

A konferencia programját kerekasztal-beszélgetések is színesítették, többek között a fiatalokat érintő kiberbűnözésről, valamint az előttük álló mentális kihívásokról a közösségi médiában. Idén is volt „Gyerekasztal“, kizárólag gyerek résztvevőkkel, akik elmesélték, milyen aktuális újdonságok veszik körül őket a digitális térben – első kézből mutatva meg, hogyan látják ők ezt a folyamatosan változó közeget.

A zárszóban Edvi Péter kihangsúlyozta, a konferencia legerősebb tanulsága, hogy a digitális világ nem kiváltható, de tudatosabbá, biztonságosabbá és emberközpontúbbá tehető. Ehhez azonban szükség van az oktatásra, párbeszédre, szabályozásra – és mindenekelőtt közös felelősségvállalásra.

A konferencia előadásai elérhetőek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat YouTube-csatornáján.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére