Jelenlegi hely

A gyermekkori nyelvtanulás módosítja az agy fejlődését

Jelentősen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy mennyi idősen kezdi el egy gyermek első idegen nyelvét tanulni - derült ki egy kutatásból.

Anyukád szerint ragad rád a nyelv?

A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik legalább egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek feltűnően jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik - idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Brain and Language című szaklapban megjelent tanulmányt.

A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelvű és 22 egynyelvű helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy ugyanúgy fejlődik, ha az ember születésétől fogva egy vagy két nyelvvel ismerkedik meg.

Ám ha később, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többrétegű, idegsejtekből álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.

A tanulmány készítői szerint a csecsemőkor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi.

Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsonglőrködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes felnőttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók.

"Minél későbbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások.

Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a későbbi tanulás szerkezeti alapjait

- mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

 

Mikor kezdjük?

A 21. században már nem kérdés, hogy aki szeretné, hogy gyermeke boldoguljon tanulmányai, munkái során, annak nyelvet kell tanulnia. A nagy kérdés inkább az, hogy mikor kezdje el a tanulást.

A nyelv az egyik legbonyolultabb dolog a világon. Az emberrel együtt fejlődött, ahogy nőtt az ember intelligenciája, úgy gazdagodott a nyelv is. Különböző kultúráknál más-más módon alakult ki, és ez a különbség befolyásolja az ember gondolkodását és viselkedését is. Erről szól a Sapir-Whorf hipotézis, vagyis az úgynevezett nyelvi relativizmus elmélet. 

Nem véletlen, hogy egyyre többször tapasztaljuk külföldiekkel dolgozó, vagy kint élő rokonok, barátok esetében, hogy gondolkozása, kommunikációja változik. Minden megtanult nyelvvel formálódik a gondolkodásmód is.

Mit tehet a szülő, ha soknyelvű gyereket akar?

Számos eltérő véleményt hallani arról, hogy érdemes-e már egészen kicsi korban nyelveket tanulnia a gyerekeknek. Van, aki hasznosnak tartja, mások bőszen ellenzik.

A kisgyermekekkel úgy beszélünk, hogy gyermekünk értse, amit mondunk neki: lassú, dallamos mondatokkal, érzelemmel teli kedves szavakkal, néha már-már túlzónak tűnő mimikával, erőteljes testbeszéddel. Ez a beszéd az úgynevezett dajkanyelv. Gyermekünk kis szivacsként issza szavainkat. Ez a tulajdonságuk teszi lehetővé, hogy az anyanyelvhez hasonlóan más nyelveket is elsajátítsanak,  könnyedebben, mint egy felnőtt. 

Nem bűn az, ha segítjük, és korábban kezdi a nyelvtanulást. A babáknak szánt módszerek sokkal kreatívabbak, a színeket, formákat, képeket, a mondókázását és dalokat, a közös éneklést, ritmust és mozgást használva, az életkorának ideális módszerekkel szinte belevésődik a nyelv. A gyerekek pedig játéknak élik meg a foglalkozást, nem kényszernek. Nincs számonkérés, csak sikerélmény.

Zalaimami és ADL - Debrecenimami

Forrás: sciencedaily.com; MTI; Pixabay

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.
Sajtburger leves - A folyékony buresz, amiben a gyerek észre sem veszi a zöldséget!

Sajtburger leves - A folyékony buresz, amiben a gyerek észre sem veszi a zöldséget!

Ugye ismerősek azok a világvége-hangulatú pillanatok, amikor a hűtő előtt állsz, és azon gondolkodsz, mi a csudát főzz? Közben a család olyan válaszokkal támogat, mint „mindegy”, „nem tudom”... 
Ugrás az oldal tetejére